Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)

2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban

Műhely

A polgárkönyvi meghatározásban előfordul a fehérpék (28), a feketepék (14), a kalácssütő (2), a sütőmester (7) kifejezés, egy fő császári pékmester, egyikük meg egyszerre fekete- és fehérpék. A XVII. században, amikor még nem volt céhük, két fő kapott polgárjogot, a XVIII. század első évtizedében mindössze egyetlen fő. Jelentős azon családok száma, ahol apáról fiúra szállt legalább egy generáción át a szakma - másfél száz év alatt kb. 20 egyenes ági szakmai átörökítés tapasztalható.

5. sz. táblázat

A polgárjogot szerzett pékek időbeli megoszlása

Időszak

Fő

1710-1719ii

1720-1729

9

1730-17396

1740-174912

1750-1759

6

1760-17698

1770-177912

1780-178911

1790-179917

1800-1809

18

1810-18197

1820-182912

1830-18399

1840-184812

Nőtlen férfi kizárólag akkor kapta meg a polgárjogot, ha budai illetőségű volt.90. A külföldieknek cseheknek/morváknak, osztrákoknak, németeknek (köztük az evangélikus bajoroknak, a református elzásziaknak) előbb meg kellett házasodniuk.

Budán több pék is bejutott a választópolgárok közé. Tehették, hiszen vagyonosak voltak, alkalmazottakat tartottak, a szakmát fiaikra (néha többre is) átörökítették. A lányok házasságkötésekor előnyben részesítették a pék vőlegényt, volt hát kire bízni a munkát, míg ők a város ügyeivel foglalatoskodtak.

1809-ben 24 férfi élt 6 háztartásban. A legtöbben huszonévesek (sok a vándor- legény), a legidősebb férfi 70 éves. A 17 nő rokon, esetleg cseléd. A háztartások

90 Itt tapasztalható némi eltérés Bécstől, ahol 1742-ben a 102 pék közül csak 26% helyi születésű.

138

Acta Papensia VIII (2008) 3-4.