Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely a munkahely itt vált szét a leghamarabb és a leginkább mérhetően: a családtagok egymás között cserélték, örökítették a jobb székeket. A körbe bekerülni még helybélieknek is nehéz volt. A szabad vágás bevezetése után a mészárosok személye kicserélődött, inkább felhalmozott ingatlanaikból éltek, és nem vették fel a versenyt a konkurenciával. Az újabb mészárosok viszont ritkán tudtak vagyonos, megbecsült polgárai lenni a Vízivárosnak. PÉKEK A XIX. század elején még megkülönböztették a péksüteményt készítő fehérpékeket és a kalácsot, fekete kenyeret sütő feketepékeket. Ez a különbség a XIX. század közepére eltűnt. A fekete sütők céhe 1767-ben alakult, és nem tartoztak a valódi céhes iparok közé, a fehérpékek céhe korábbi, 1716-ban és 1765-ben már működésük megújításáról esett szó. 1841-ben 29, 1871-ben már csak 13 pékmester volt, miközben egyre többen adóztak pékmesterség után (1802-ben 27, 1872-ben 46 fő), és ebben a szakmában sokáig meg sem engedték kontárok, tanácsi engedéllyel rendelkezők számára a munkát. A pékek zárt céhüknek köszönhetően a mesterjogot szinte családi vagyontárgyként őrizték. A Schlugerek (József, 1778, János, 1800, József, 1809), a Schreiberek (János, 1797, Ignác, 1819), a Danczerek (József, 1818, Antal, 1840), a Schwenkek (Antal és Ferdinánd) átörökítették a pékmesterséget apáról fiúra. 1686 és 1848 között kimagasló számban kaptak a pékek polgárjogot (159 fő), a legtöbben 1790-1810 között88. 39 fő Budáról származott, 18 fő Ausztriából, 85 fő származási helye ismeretlen. A többség római katolikus házasember, a polgárjogért fizetett összeg 20 esetben 6 forint, 5 esetben 50 forint. A polgárjogért folyamodáskor előnyben részesültek azok, akik mesterözvegyet vezettek oltár elé. („Ha idegen legény helybéli mester hátrahagyott özvegyét vagy leányát veszi el feleségül, akkor fél céhtartozástól legyen mentes."89) A szakmán belüli párválasztást Pesten az 1780-as évektől már kevésbé lehetett érzékelni, Budán azonban a pékeknél tendenciaként jelentkezett. Pl. Stelzl József (1817) feleségül vette Zeitlinger Erzsébetet, akinek apja, Lipót (1780) neves pékmester volt. A megözvegyült asszony másodszor Merken- berger Lipótnak nyújtotta kezét (1833). Ha a mesterséget a család nem folytatta, a kemencével felszerelt házat bérlőnek adták át vagy eladták. 88 Mindössze 4 időpont ismeretlen. 89 ZSEMLEY1940. 86. Acta Papensia VIII (2008) 3^i. 137
