Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Műhely - "Mindig egy másik erőből is kérve". Beszélgetés a 95 éves Nádasdy Lajossal
Műhely — Tanácstagnak? Zánkán? Ez hogyan volt lehetséges? — 1954-ben voltak újra választva a tanácstagok. Zánkán is tudták, hogy korábban benne voltam a politikában, s nem félek attól, hogy beleszóljak bizonyos dolgokba. Szélsőbaloldali tanácselnök és tanácstitkár volt és abban a körzetben, ahol laktam, ahol a parókia van, tudtom nélkül összebeszéltek az atyafiak. A jelölőgyűlésen előterjesztette a Dezső József, hogy kit javasol a párt. Erre föláll a Kuruc Sanyi, és akkor bejelenti, hogy mi a nagytiszteletű urat akarjuk tanácstagnak. Ot voltam, majdnem kiestem a pádból. Az elnökség is meg volt döbbenve, elkezdődött a purparlé. A társaság egyhangúlag ragaszkodott ahhoz, hogy én legyek a tanácstagjuk. S megkérdeztek, hogy elvállalom-e. Ha egyszer mindenki azt akarja, elvállalom, mondtam. Nem tudtam, hogy mibe vágom a fejszémet. S mikor megválasztottak, jött a Muravecz nevű egyházi megyei főnök először, mondván, hogy hallotta, hogy megválasztottak, mondjak le. Mondom, dehogy mondok le. Ha egyszer megválasztottak, nem mondok le, ezt tessék tudomásul venni. S akkor mozgósították a járási pártbizottságot, egy gyűlés volt, s akkor ott a gyűlésen is... de először bejöttek hozzám, új határozatokat kellett hozni, meg nem tudom mi, hogy szavazzam ám meg. Mondom, uraim, termáészetesen megszavazom, amikor úgy látom, hogy az hasznos a községnek. Este a gyűlésen, amikor ott gyülekeztek, ott beszélgettem, s egyszer csak hallom a hátam mögött, hogy „melyik a pap?". A járási főnök kérdezte ezt, s akkor mondják neki, hogy „maga előtt áll". Ok aztán nem követelték, hogy mondjak le, hanem ez a Muravecz, az AEH embere legalább ötször-hatszor volt nálam. Sose felejtem el, feleségem szegény, ugye Zánkán le lehetett látni az állomás felé vezető útra, kinézett, s mondja, te, már megint jön ez az ember. Akkor írtam Nagy Imrének, akkor még Nagy Imre volt a miniszterelnök. Megvan a másolata most is, meg a válasz is. Aztán a megye megkapta az utasítást, hogy engem hagyjanak békében. így aztán, amíg én Zánkán voltam, 56 március végéig, akkor mentem el Nemesvámosra, tanácstag voltam, s minden gyűlésen ott is voltam, s a gazdasági bizottságnak nem csak tagja, hanem elnöke is voltam. Úgy hogy nem tudtak, talán nem is mertek aztán kizárni semmiféle dologból. Máig is van egy-két meghívóm, amelyeket jó megnézni, miről is tárgyaltunk akkor. A múltkor került egy a kezembe és benne van, hogy szervezni kell a téeszcsét, s minden tanácstag tartsa kötelességének, hogy hirdesse, hogy mennyivel jobb lesz és hasonló. — És akkor Te is szervezted a TSZ-t, mert ez volt a kötelességed? Ilyenkor mit csináltál? — Semmit. Én a téeszcsét nem szerveztem. Acta Papensia VIII (2008) 1-2. 13
