Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely Schaemer Mátyás, aki nyilván a mesterség további gyakorlásához nyújtott segítséget. 1834. január 16-án özv. Cselko Erzsébet lemondott székjogáról holtáig tartó eltartás fejében Zechmeister Antal legény javára63, aki 1825 óta folyamodott a Várban széknyitási jogért.64 1841. március 10-én Zechmeister Antal újra kérte a várbeli Fischer Vencel megüresedett székjogát, mert a vízivárosi szék nem biztosította számára a megélhetését. Végül megkapta az engedélyt azzal a kikötéssel, hogy a berendezés a Fischer-árvákat illeti. A vízivárosi széket december 13-án a tanács utasítására Fischer Istvánnak kellett átadja.65. A Fischer család által a városban megszerzett mészárszékek rendszerének megértése a rokoni kapcsolatok tisztázása nélkül jóformán lehetetlen. 1817. február 8-án a krisztinavárosi Fischer Károly benősült a tekintélyes Linha mészáros családba, s ezután a várbeli széket átadta az abban az évben mesterjogot szerző öccsének, Vencelnek66. Fischer Károly 1820. február 25-én bérbe vette Kaiser Ignáctól és nejétől, Juliannától az egykori Engl-féle széket, melyet korábban Schwendenweinék hiába kértek. A papírokat Birghoffer József céhmester és Cselko József alcéhmester írta alá, az árenda két évre 700 forint, a tulajdonosoknak naponta 1 font jó marhahús és évente 40 font jó faggyú járt.67 Mivel 1828-ban Vencel már a Vízivárosban bukkant fel, lehet, hogy széket cseréltek. Fischer Vencel nős polgár (neje Zuber Terézia) 7 fős háztartást vezetett (szolga, cseléd, 3 legény), kertes ház, föld, szőlő birtokosa, valamint 2 lóé. A János utca 404. sz. házat 1826-ban vásárolták, majd 1840- ben megvették a 419. sz. ház egy részét Elbl János mészároséktól. Nem volt ritka, hogy a mester az egyik városrészben élt, a másikban dolgozott: Mayer Gáspár nős polgár és felesége idősek (mester: 1820), 5 felnőttel éltek egy fedél alatt (szolga, cseléd, legények), saját házukban laktak, volt rétjük, tekintélyes szőlőjük, 2 lovuk. Országúti széke jogáról fia javára néö BEVILAQUA1931. 559. 64 Zechmeister akkor már nem volt fiatal (1793-1858), és nemcsak tekintélyes család sarja, neje Hackstock Erzsébet (1800-1885). 1858-ban kelt végrendelete alapján a feleségére hagyott egy Rókus-hegyi és egy kútvölgyi szőlőt, a zugligeti házát, egyik várbeli és országúti házát, lánya, Oeffner Terézia kapta - egy szőlő mellett - a másik várbeli házat és a vízivárosi (Nro. 289.) felét, a másik felét az unoka, Frumm Erzsébet kapta egy József-hegyi szőlővel, és a vízivárosi (Nro.17.), rossz állapotú házzal, melynek felújítási költségeit is a nagyapa állta. BFL IV 1002.y. IV.304 65 BEVILAQUA 1931. 617., 619., 638. A várbeli, nemes Pistoryn házbeli székről Zechmeis- terék 1846. március 23-án lemondtak Schaeffer Péter legény javára. 66 BEVILAQUA 1931.483. 67 1829. február 3-án Birghoffer József lemondott várbeli székjogáról a fia, Ignác javára (egykori Nikl-féle szék, ezt az analfabéta! mester megvásárolta) BEVILAQUA 1931. 486., 518. 132 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
