Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely A céhes kiváltságot először a rác mészárosok szerezték meg, ők is viszonylag későn, 1724-ben, a többiek 1765-ben. A kiváltságokat 1827-ben megújították, mivel szakmai differenciálódás történt: 1825-ig a hentesekkel közösen űzték a húsipart, ettől kezdve azonban a két szakma különvált. A mészárosok nem otthon vágtak, hanem a vágóhídon levágott marhát értékesítették. 1801. december 29-én tervbe vették egy központi, nagy városi vágóhíd építését a város határában, de a Helytartótanácshoz benyújtott szakértői jelentés szerint Buda közvetlen külsőségeiben nem találtak erre alkalmas helyet, ezért mindössze azt javasolták, ügyeljenek jobban a már meglevők környezetének tisztaságára36. A marhavágóhidak bezárását csak az 1840- es évek közegészségügyi előírásai tették kötelezővé. Mészárosnak nem adtak végleges kontárengedélyt, előbb-utóbb céhtaggá kellett válnia, márpedig ez csak akkor volt lehetséges, ha a város megüresedett székjogot engedett át az új jelentkezőnek37. A mesterkönyvek szerint 1841-ben 30, 1871-ben 23 céhtag volt. A szakmát leginkább családon belül38 örökítették (1841-1871 között 30 mészáros családból 10 maradt a mesterségnél), lásd a Hackstock famíliát39: Antal (mester és polgár, 1759), Antal (mester: 1810, meghalt: 1842), András (mester: 1817), József (mester: 1817, polgár: 1819), Ignác (mester: 1839, polgár: 1841), Antal (mester: 1846, polgár: 1847)40. Az évek múlásával egyre többen adóztak mészáros mesterség után (1840- ben 28, 1872-ben 51 fő), pedig 1802-1835 között még csökkent ez a szám (36- ról 27-re). Az adózók számának emelkedése a szabad vágáshoz köthető, a szakma súlyvesztésének, a céhes keretek fellazulásának tudható be. 1851. február 23-án a pesti és budai céhek panaszt küldtek a bécsi Cs. Kir. Belügyminisztériumhoz, mert az 1848-ban bevezetett szabadvágás következtében a szabadvágók többen lettek, mint a mesterek. Erre hivatkozva ismét bevezet36 BEVILAQUA1931.448-449. 37 1860. április 24-én ifj. Strausz Ferenc legénynek hatósági mesterjogot adtak, a céhnek ezért fel kellett adnia a remeklést. 1861. október 24-én Pfeiffer Károlynak is tanácsi mesterjogot adtak, de figyelmeztették, hogy a teljes mesterjogért a még fennálló céhhez kell fordulnia. BEVILAQUA 1931. 735. 38 Schwendenwein Ferenc és Xavér (mester 1820-ban). Korb József (mester 1802-ben, polgár 1821- ben), Jakab (mester 1814-ben, polgár 1818-ban, meghalt 1826-ban), Ferdinánd (mester 1820-ban). 39 Hackstock János György 1793-ban mester, 1795-ben polgár, Fertőfehéregyházán született és székét az országúti Stahl Ignác vette át. Ő Hackstock lányt vett el, és a Reisch], Schaller családokkal került komaságba. 40 A Hackstock család a Budán szintén gazdaságilag meghatározó szerepet játszó mészáros Fischer és Zechmeister családdal házasodott össze. BEVILAQUA 1931. 529. Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 123
