Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)

2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban

Műhely

ték a húsárszabást, azonban paradox módon a szabadvágás is megmaradt.41

A mészárosok céhét ugyan csak a XVIII. század derekán jegyezték be, de a mészárosok már 1686-ban kaptak polgárjogot (2 fő), s a XVII. század során még 7 fő részesült a címben.42 Budai polgár - ez a titulus 1686 és 1848 között némi túlzással szinte egybeforrt a mészárosokkal: 159 fő nyerte el a címet, főleg 1711-1820 között. Származási helyük legtöbbször ismeretlen, akiét tudjuk, az többnyire Budán született, néhányan dunántúli megyékből, Ausztriából, Csehországból származtak43.

3. sz. táblázat

A polgárjogot szerzett mészárosok időbeli megoszlása

Évkör

Polgárjogot szerzett

1710 előtt

5

1710-1719

12

1720-1729

15

1730-1739

9

1740-1794

13

1750-175911

1760-1769

13

1770-1779

10

1780-17894

1790-1799

10

1800-1809

12

1810-181911

1820-1829

6

1830-1839

4

1840-18497

1789 előtt 13 görögkeleti vallású, ún. rác mészárost avattak polgárrá, később ezek száma (a lakosság összlétszámával egyenes arányban) csökkent, összesen 16 fő származott közülük. Polgárjogot kapott 10 mészároslegény: családi állapot szerint egy férfi özvegy volt, tíz férfi nőtlen, de mind budai mészáros család fia, így vélhető, hogy a mesterjogot szerző, már ingatlant birtokló vagy azt öröklő férfi hamarosan családot alapít,

41 BEVILAQUA 1931. 671. Bécsben is volt szabadvágás, de húsárszabás nélkül, valamint korlátozták a mesterek és szabadvágók számát. Budán 33 céhes mester mellett 17 szabad vágó dolgozott, Pesten 58 mesterre 70 szabadvágó jutott, míg Bécsben 160 mesterre 20.

42 Csak 3 mészáros polgárjoga megszerzésének ideje ismeretlen.

43 1742-ben Bécsben a 32 mészáros 47%-a helyi születésű.

124

Acta Papensia VIII (2008) 3-4.