Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Újraolvasó - Cseresnyés Sándor: Pápa város közegészségügyi helyzete 1839-ben
UjRAOLVASÓ Második: a' sz. ilonai7 czimzetes püspök 's esztergomi kanonok'- úgynevezett gazdag kórháza; mellyet a halhatlan emlékezetű nagy férfi, - minden javait e' végre szánva, - szépszámú tőkepénzzel, alkalmas épülettel, kápolnával, toronynyal 's harangokkal ellátottan, hagyott hátra a' szenvedő ügyefogyottak számára. Harmadik: a' város kórháza; mellyben tizenkét elaggott nőszemély ápol- tatik. Negyedik: azon jeles intézet, melly az uj-évi köszöntések' 's házrulházra koldulás' megváltásán alapszik.8 Ezen szép summából 140-150 nyavalygó, elaggott, nyomorék ember, u. m. mesteremberek, árvák, özvegyek, 'város' szegényei" név alatt - részesülnek hetenkint. Ötödik: a' Rosalio-Francisca nevű asszonykórház, melly eredetét 1816ban vette néhai t. Csúzy Gáspárné, szül. Talián Rozália9 asszonyság alapítványán. Mellyhez járulván a' kegyesség-, emberszeretet- 's tettleges jótétről országszerte isméretes Esterházi grófi nemzetség' egyikének, gróf Esterházy Miklós10 ő excjának11, 's rokonérzelmü nejének Royazin Francziska grófnénak emberszerető könyörületessége - t. i. egy czélirányos - tizenkét ágygyal és sebészi 's élelmező lakással ellátott 's ajándékul adott emeletes kórház; ez esztendőnkint ápolgató pénzbeli költséggel (ide értvén némelly nemeslelkü gyámolítók csekélyebbszámu alapítványait, 's évenkinti szükségfedező ajándékjokat) olly állapotban áll, hogy 22 év alatt 3648 meggyógyult, 's 138 Eredeti szövege és magyar fordítása is olvasható: MEZEI 2007a. 26-34., a kórház történetét áttekintő tanulmánya: MEZEI 2007b. - A püspök eredetileg a „Zöld fához" címzett, 4 beteg elhelyezésére alkalmas uradalmi vendéglőt adta át az irgalmasoknak. Az intézmény fenntartására 9000 rajnai forint értékű alapítványt tett, melynek a kamatjait fordíthatták a kórház céljaira. - A „Gránátalma" patika történetéről korábban: JANKÓ-SZABÓ 1989. 248-252. 7 Szentilonay József (1719-1769) esztergomi kanonok egykori szülőházában 1756-ban alapította meg a szegények ispotályát. Az 1846. évi jelentés szerint a kórházat a veszprémi káptalan felügyelete alatt a helybeli plébános kormányozza, számadásait évente beadja a káptalannak. Vö. HUDI 2001.43. 8 A városi szegényellátás reformját jelentő, a rendszeres szociális ellátást biztosító intézkedéseket „több városok példájára" 1831-ben hozták. Felállították a „szegények atyja" tisztséget, s létrehozták a „szegények pénztárát". Ezentúl a „szegények atyja" (koldusbíró) házról házra járva gyűjtötte az önkéntes adományokat, melyekből rászorultság alapján heti segélyben részesítették a szegényeket, koldusokat. Vö. HUDI 1995. 62-63. 9 Helyesen: Csuzy Gáspásné, szül. Tallián Rozália, jómódú köznemes felesége. A „Rozália- Francisca Asszony Ispotály" felállítását Zsoldos János (1767-1832) vármegyei főorvos kezdeményezte, aki 1796-től haláláig Pápán működött. Zsoldos életéről, tudományos és ismeretterjesztő munkásságáról: SZINNYEI 1914. XIV. 1953-1954. 10 Gróf Eszterházy Miklós (1711-1765) koronaőr, a család tatai ágának alapítója. Vö. HUDI 1995. 26. 11 őexcellenciája (latinból) = őkegyelmessége 104 Acfa Papensia VIII (2008) 1-2.
