Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Újraolvasó - Cseresnyés Sándor: Pápa város közegészségügyi helyzete 1839-ben
UjRAOLVASÓ elhalt szegény nőszemélynek szolgált enyhelyül. - Igazgatója ennek a' t. n.12 megye' első alispánja; egy uradalmitiszt; a' helybeli megyei főorvos és megyei sebész, a' helybenlakó számadó, 's élelem-adó sebészszel. Hatodszor: tapasztalván a' főorvosi hivatal 1832-ben, hogy van a' szenvedő emberiségnek olly szerencsétlen, 's kettős szánakozásra méltó osztálya, melly rémitő - de nem mindig gyógyithatlan13 bajával - a' nélkül, hogy rajta alkalmas helyen a' gyógyulhatás' próbája megtehetnék, megvető méltatlansággal törültetik-ki a' haszonvehető emberek' sorából: - gondoskodott egy őrölteket, és veszett állattól megsértetteket elkülönző helyről. Kérelmét szivére vette a' t. n. megye, szivére a' n. m. m. k. Helytartótanács14; 's rendelé, hogy a' fennevezett szerencsétlenek, ha gyógyulhatok - gyógyittassanak egy arra rendelt helyen; 's ha nem gyógyíthatók, legalább a' másoknak 's magoknak ártás elől zárassanak el. - hova? min vagy miből? Két nagy kérdés! - Itt sem késett áldozni a' nmgu15 Esterházi nemzetség. Ugyan is gróf Esterházi Miklós ő excja, engedelmet adott, hogy ezen épület az asszony-kórház' udvarán, ahoz ragasztva, azonegy fedél alatt felállíttathassék. - Esterházi Mihály, József és Károly testvér-grófok pedig 50.000 téglával, 6.000 cserép- zsindelylyel, 250 szekér homokkal, 160 kila ótatlan mészszel, 120 öl terméskővel, segíték a' terv' létesülését elő. - Készpénzbeli segélylyel tünteték-ki magokat nm.16 Kopácsi József17, ekkor veszprémi megyés püspök ő excja, főmlgu Batthyány Fülöp hg.18; Rohonczy János19 megyei első alispán 's k. tan., t. Bezerédy Mihály20, pápai urad. Igazgató és táblabiró úr. Segédkezet 12 tekintetes nemes 13 értsd: gyógyíthatatlan 14 Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács; 1724-ben Pozsonyban felállított kormányszerv, elnöke a nádor (mint helytartó); 1848-1849-ben a minisztériumok váltották fel, de 1860-ban helyreállították, véglegesen 1867-ben szűnt meg. Feladata a királyi rendeletek végrehajtása, az alsóbb szintű közigazgatás (megyék, városok) irányítása és ellenőrzése volt. A királlyal a Magyar Udvari Kancellária útján érintkezett. Történetét feldolgozta: EMBER 1940., levéltárát ismertette: FELHŐ-VÖRÖS 1961. 15 nagyméltóságú 16 nagyméltóságú 17 Kopácsy József (1775-1847) székesfehérvári (1822-1825), majd veszprémi püspök (1825- 1838), 1838-tól haláláig esztergomi érsek. Szülővárosában, Veszprémben 1834-ben katolikus népiskolát és tanítóképzőt létesített. Életrajzát lásd: MESZLÉNYI 1970. 205-235. 18 Herceg Batthyány Fülöp 1825-től Vas vármegye főispánja. 1832-ben gróf Zichy Károly váltotta a főispáni székben. Vö. FALLENBÜCHL 1994. 108. 19 Felső-pulyai Rohonczy János (1775-1842) pápai születésű köznemes, udvarhű politikus; Veszprém vármegye alispánja, országgyűlési követe (1825-1827-ben, 1832-ben). 20 Bezerédy Mihály a pápai uradalom jószágkormányzója, a Pápai Kaszinó tagja. 1815-től Veszprém vármegye alügyésze, 1820-tól járási szolgabíró, ezután szegődött az uradalom szolActa Papensia VIII (2008) 1-2. 105
