Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Sárközi Gabriella: Magyarországi diákok az angol és skót egyetemeken (1789–1914)
Műhely Theológiai Szemle, a Református Egyház, több évkönyv, értesítő közölte. A pápai nagykönyvtárat a Tanácsköztársaság sajtókiadványaival gyarapította. Sörös Béla 1877. március 14-én született Nemespécselyen (Zala vm.), 1939. október 2-án halt meg Losoncon. Református Püspök. A gimnáziumi osztályokból ötöt Veszprémben a római katolikusoknál végzett, hármat pedig Pápán. A teológiát 1895-től Kolozsvárt, 1896-tól Pápán, 1897-től Budapesten hallgatta. Miután az 1899-1900. tanévet az edinburgh-i New College-ban töltötte, egyévi káplánkodás után, 1901 júniusában a királyi országos gyűjtőfogház lelkésze lett Budapesten. 1906 tavaszán pedig Losoncra ment lelkésznek. Itt 1921-ben főjegyzője lett a Dunáninneni Egyházkerületnek. 1925-ben megnyílt az általa szervezett református teológiai szeminárium, amelynek nemcsak igazgatója, hanem nagyrészt saját költségén fenntartója is volt. 1938-ben a szlovenszkói dunáninneni református egyházkerület püspökké, 1939-ben a dunántúli egyházkerület zsinati rendes taggá választotta. Tildy Zoltán 1889. november 18-án született Losoncon (Nógrád vm.), 1961. augusztus 3- án halt meg Budapesten. Református lelkész, kisgazda politikus, miniszter- elnök, köztársasági elnök. 1913-14-ben a bölcsészeti kar hallgatója volt a budapesti egyetemen. A pápai főiskolán (1915) és az írországi belfasti egyetemen tanult teológiát. Hazatérve előbb Pápán tanár lett, majd lelkész Somogybán. Az I. világháború alatt Nagyatádi Szabó István oldalán bekapcsolódott a politikai életbe. 1930-ban részt vett a Független Kisgazdapárt megalakításában. 1930-ban lemondott hivataláról, hogy teljesen a Sylvester nyomdának és a „Keresztyén család'’ c. lapnak szentelhesse erejét, de 1932-ben ismét lelkészi állást foglalt el Szeghalmon 1945-ig. Az 1931-i választásokon megbukott, 1936-tól 1944-ig országgyűlési, illetőleg nemzetgyűlési képviselő. 1930-tól a Független Kisgazdapárt országos ügyvezető alelnöke, 1945-től elnöke. 1944-ben csatlakozott az antifasiszta Magyar Fronthoz. 1945. novemberében a Kisgazda Párt listáján országgyűlési képviselő, majd miniszterelnök lett (1945. nov.-1946. febr.). 1946-1948 között köztársasági elnök, tisztségéről 1948 augusztusában veje hazaárulási pere miatt lemondott, utána házi őrizetben tartották. 1956. október 28-tól november 4-ig Nagy Imre kormányában államminiszter. Ekkor kifejtett tevékenysége miatt a Legfelsőbb Bíróság hatévi börtönbüntetésre ítélte. 1959-ben a még hátralevő büntetési idejét felfüggesztették és szabadlábra helyezték. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 117
