Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Pálmány Béla: A jogakadémiák szerepe a reformkori politikai elit képzésében
Műhely változások iránt fogékonyabb - főleg protestáns - jogi iskolák felé mutatott érdeklődést.10 Mutatják ezt a korabeli statisztikák is. 1834/35. tanévben pl. 1510 hallgatója volt a pesti egyetemnek. Többségük - 845 fő - az orvosi kar előadásait látogatta, mivel ez volt Magyarország, Horvátország és Erdély egyetlen medikusképző kara. A hittudományi karra 72 fő, a jogi fakultásra 184, a filozófiai karra 409 diák iratkozott be. Emellett folyt az egyetemen sebészoktatás (330 fő), gyógyszerész- (42 fő) és bábaképzés (67 fő) is. A hallgatók 2/3-a (1003 fő) római katolikus, 8 görög katolikus, 93 protestáns mellett 213 zsidó volt.11 Mit tanultak a hallgatók? A két évfolyamos akadémia első szemeszterében természetjogot és statisztikát, a második félévben a statisztika mellett egyetemes és magyar közjogot, továbbá bányajogot hallgattak és vizsgát tettek. A második évfolyam első félévében hazai jogot, politikai jogot és kereskedelmet, a második szemeszterben magyar magán- és büntetőjogot, továbbá pénzügyi és kereskedelmi jogot tanultak. A 2 tanévnyi elméleti felkészülést 2-3 éves szakmai gyakorlat (practica) követte. A tanulmányi abszolutóriumot megszerzett hallgatók először, „törvénygyakorlatra" voltak kötelezve. E „patvaristák" vármegyék irodáiban ismerték meg a bíráskodással egybefonódó önkormányzati igazgatás munkáját, majd „juratusok" lettek és esküdt jegyzőként (juratus notarius) a pesti királyi táblán illetve a zágrábi báni táblánál) néhány negyedév törvénykezési szakaszon át a bírósági gyakorlatba folytak be, mint írnokok. Végül - mint említettük - az országgyűlésekre is eljutott több száz ügyvédjelölt, aki a Királyi Tábla kancelláriáján, vármegyei, városi követek írnokaként, vagy távol maradt mágnások - mentelmi jogot élvező - megbízott képviselőjeként (absentium ablegatus). A francia forradalom eszméinek, a szabadság, egyenlőség, testvériség elvének érvényre juttatása a XIX. századi Európának egyetemesen új irányt szabott. A rendi társadalom és az abszolút uralkodói hatalmon alapuló államszervezet radikális átalakítása, demokratizálása egyre általánosabb követelménnyé vált. A Habsburg császárok birodalmuk államaiban a Napóleon elleni győzelem és az ancien regime változatlanságát szentesítő bécsi kongresszus minden hatalmi eszközzel törekedtek megakadályozni a francia 10 NAGY Zsolt: A magyar jogi oktatás történeti áttekintése a második világháborúig www.google.hu 11 Pressburger Zeitung 1834/93. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 93
