Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Pálmány Béla: A jogakadémiák szerepe a reformkori politikai elit képzésében
Műhely 1815-ben Eperjesen evangélikus egyházi fenntartásban intézményesült a jogászképzés. Az evangélikus líceumok Mészáros István jeles oktatáskutató szerint9 a Ratio Educationis életbe léptetése után „gyors fejlődésnek indultak és össz- magyarországi tekintetben meghatározó szerephez jutottak. A pozsonyi, a késmárki, a lőcsei és az eperjesi líceum nevelte ki a magyar, a német és a szlovák evangélikus értelmiségiek legjelentősebb részét a 19. században." A protestáns iskolafenntartók elutasították az állami, azaz a katolikus egyház irányításával működő királyi tankerületi igazgatóságok beavatkozását és féltékenyen őrizték autonómiájukat. Ugyanakkor az 1830-as évtizedtől már minden lutheránus felsőoktatási intézményben a magyar lett az oktatás nyelve, de a német és szlovák nyelvű hallgatók is létrehozhatták irodalmi önképző köreiket. Eperjesen a szepesi városok, Sáros vármegye és több mecénás főúr 1667- ben alapította a 10 évfolyamos teológiát és jogot egyaránt oktató evangélikus kollégiumot, amely 1815-ben szervezte meg a jogi karát. Végül az erdélyi szászok - saját ősi jogrendszerük védelme és ápolása érdekében - 1844-ben hozták létre a nagyszebeni evangélikus jogakadémiát. Összességében 1848-ban a Magyar Korona tartományaiban a pesti királyi egyetemen kívül 5 „állami" (királyi) akadémián, 2 katolikus egyházi líceumban, 5 református kollégiumban és 5 evangélikus líceumban folyt jogászok és hivatalnokok képzése. A jogot oktató intézményekkel párhuzamosan természetesen a hallgatóság száma is jelentősen megszaporodott, ami a tudásszínvonal felhígulását, csökkenését vonta maga után. A mágnások gyermekeit házitanítók készítették fel, csak ritkán jártak nyilvános iskolákba - csupán az éves vizsgákat tették le. A jómódú birtokos köznemesek fiai is követték e példát, ezért az 1830-as években elő kellett írni, hogy csak azokat az ifjakat vehették fel a jogi akadémiákra, akik a gimnázium utolsó tanévét (a II. humán osztályt) jelesen végezték és abszolválták a két éves bölcsészeti líceumot is. A pesti királyi egyetem jogi kara oktatási anyaga és rendszere alig változott, szellemisége is konzervatív maradt, emellett a három tanév végén leteendő kötelező vizsgák maximalista követelményei rendkívüli terhelést, sokszor egészségkárosodást is okoztak a hallgatóknak. Nem csoda, hogy az egyetem elvesztette vonzerejét és a tanuló ifjúság a politikai és társadalmi 9 MÉSZÁROS István: Felsőmagyarország iskolái www.googIe.hu 92 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
