Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Pálmány Béla: A jogakadémiák szerepe a reformkori politikai elit képzésében
Műhely gár fiának született - főleg Pozsonyból és Pestről, de többen Győrből, Eperjesről és a szepesi, sárosi városokból jöttek. További 4 juratus apja protestáns lelkész, 39 személyé pedig „honorácior", azaz nem nemes értelmiségi volt. Végül - és ez meglepő - 6 jobbágyfiút is találtunk: közülük 2 magyar volt és Győrben végzett (Bacskó János és Csonka György), 3 felföldi szlovák (Gyurián István, Kosztelny András és Dvorák András), 1 pedig román anyanyelvű (Dobrán János). Mindez azt jelzi, hogy II. József jobbágyrendeletei és a későbbi tanügyi rendeletek, amelyek lehetőséget biztosítottak a nem nemes fiúk tanulására, némi hatást már kifejtettek és a tehetséges jobbágysarjak, ha kivételesen szerencsések voltak, nem csak papi, de jogi pályán is eljuthattak a célig, az akadémiai oklevél megszerzéséig, amely a honorácior rendi státusba kerülést biztosította számukra. A katolikusok számára a komolyabb tanulmányok 9 éves korban kezdődtek, amikor a házitanítóktól vagy nemzeti iskolában megszerzett elemi alfabetikus és vallási ismeretek elsajátítása után 4 tanévben grammatikai, 2 tanévben humán tantárgyakat tanultak - a latin nyelv megfelelő szintű elsajátítása céljából. A 6 évfolyamos katolikus királyi vagy szerzetesrendi fenntartású gimnáziumot, 2 éves bölcsészeti képzés követte a katolikus püspökségek mellett illetve a királyi akadémiák alsó karaként működő líceumokban. Itt a leendő papok és világi értelmiségiek még együtt tanultak. Aki ennyi iskolát elvégzett, lehetett belőle tanítómester, mezővárosi, községi jegyző, számvevő vagy uradalmi tisztviselő. Ha tovább akarta és tudta képezni magát — ehhez a szülők támogatására vagy királyi, egyházi ösztöndíjra volt szükség - orvosi, jogi, mérnöki diploma megszerzését tűzhette célul az ifjú. Erre az ország királyi egyetemén, Pesten illetve a királyi akadémiákon vagy protestáns kollégiumokban, líceumokban volt lehetősége - az egyetemen 3, az akadémiákon 2 tanévben. Milyen képzést nyújtottak az állami jogakadémiák a politikai és igazgatási pályákhoz? Vegyük először számba az ország jogászképző tanintézeteit, majd a szaktárgyakat, végül az ügyvédi oklevél megszerzése előtt megkövetelt gyakorlati képzés formáit. (A jeles református kollégiumok és evangélikus líceumok képzésének rendszerével e konferencián nálam avatottabb kollégák foglalkoztak, ezért nem tekintem feladatomnak, hogy erre kitérjek.) Először is ki kell emelni azt az ismert magyarországi jellegzetességet, hogy a jogászképzés a reformkorban (de egészen a XIX. század végéig) az értelmiségi képzés csúcsát és legnagyobb hányadát alkotta. A felvilágosult abszolutizmus által megújított és szakszerűbbé tett államszervezetnek szüksége volt magyar és latin nyelvben kellő szinten jártas, a római és a hazai 88 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
