Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Pálmány Béla: A jogakadémiák szerepe a reformkori politikai elit képzésében
Műhely bölcsészetet végeztek, ezért később a városoknak megküldött királyi meghívólevelek is kiemelték, hogy tanácsaik jogi végzettségű követeket válasszanak az országgyűlésekre. Minthogy az összes városnak egyetlen szavazata volt - s ezt állandóan sérelmezték is -, néhány esetben nagyon fiatal, 22-25 éves követeket küldtek Pozsonyba a kis felföldi és a horvát városokból, mivel ők már a gimnáziumban és az akadémiákon megtanultak magyarul, a diéták 1840 utáni tárgyalási nyelvén szónokolni. Végül minden pozsonyi diétán hivatalos tagnak számítottak a távol maradt főrendek megbízott képviselői (absentium ablegati), akik a szokás szerint széket ugyan igen, de szót nem (vagy csak kivételesen) kaptak az alsótáblán. Diétánként 260-300 ilyen követ volt az ülésteremben, a tárgyalt hat országgyűlésen összesen 1241 személy vett részt e minőségben. A csoport jellegzetessége, hogy 90%-ban 20-22 éves, frissen végzett jogászok voltak, akik ügyvédi vizsgáik letétele előtt egy-két évig jurista és patva- rista gyakorlatot folytattak, és ennek során a vármegyéknél, hites ügyvédeknél, illetve a Királyi Tábla egyik bírája mellett „esküdt jegyzőként" (juratus notarius) ismerkedtek a prókátorság szakmájával. A közfelfogás az ország- gyűlési életbe való belekóstolást is a prókátori praxisra való felkészülés részének tartotta. Ezért a pesti királyi vagy zágrábi báni táblán gyakorló jegyzők záróvizsgáik letétele előtt, vagy az ügyvédi oklevél megszerzését követően, az első adandó diétán igyekeztek megjelenni. Az országgyűléseken tömegesen részt vevő ifjak jogállás szerint három csoportot alkottak. Egy részük mint a Királyi Táblán ügyvédi vizsga előtti joggyakorlatot végző esküdt jegyző (Juratus notarius), másik mint a prókátori oklevelet már megszerzett, a vármegyei, városi követek mellé rendelt írnoktitkár (cancellista), a harmadik csoport pedig távollévő mágnások megbízottja, országgyűlési követ (absentium ablegatus) minőségben volt jelen az üléseken és más tárgyalásokon.4. Társadalmilag is jellegzetes volt ez a fiatal jurátus csoport. A szakiroda- lom eddig úgy tudta, hogy a nemesi származás előfeltétele volt a diétái követségnek, ez alól csak a városi polgárok és a „nemtelen" állapotban született püspökök, kanonokok képeztek kivételt, ám ők kollektív nemesnek számító testületeik tagjaiként tisztüknél fogva nemesnek számítottak. Az absentium ablegatusok apáinak a társadalmi státusát vizsgálva azonban arra az eredményre jutottunk, hogy az 1241 személy közül 1139 fő (91,79%) köz- vagy főnemesi származású volt, 102 képviselő (9,19%) azonban „nemtelen" volt. Utóbbiak közül 54 fő (4,35%) szabad királyi városi pol4 Uo. 84. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 87
