Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Pálmány Béla: A jogakadémiák szerepe a reformkori politikai elit képzésében
Műhely adást tartott, ezért engedtessék meg nekem, hogy csak egy szempontra, az iskolázottságra, a korabeli jogászképzés jelentőségére és jellegére mutassak rá a fent vázolt időszakból és „elitcsoportnál". Az 1825 és 1848 közötti, alig egy emberöltőnyi időszakban tartott hat pozsonyi diétán mintegy 2500-3000 követ vett részt. Még távol állunk teljes és végleges társadalomstatisztikai táblázatok összeállításától, de az már egyértelműen megállapítható, hogy a „Tekintetes Karok és Rendek Tábláján" túlnyomó többségben - mintegy 90 % arányban - voltak a jogtudományi képzésben részesült követek. E kamarában hagyományosan az ország második felső bírósági fóruma, a Királyi Tábla testületileg részt vevő ítélőmesterei és bírái - általában 16-an voltak - számítottak rangelsőnek, vezetője, a személynök - hivatalosan „a királyi személyes jelenlét helytartója" - az alsó tábla országos üléseinek elnöki teendőit látta el. Az ítélőmesterek hajtották végre a felső táblához írt átiratok és a királyhoz intézett felterjesztések, illetve a törvények szerkesztésének támadhatat- lanul alapos tudományos felkészültséget igénylő feladatait. Táblai ülnöki királyi kinevezést elnyerni különleges megtiszteltetésnek számított, a leghíresebb alispánok, vármegyei főügyészek számára is magas rangot és jövedelmet biztosító állásnak tartotta mindenki. A táblai ülnökök és ítélőmesterek - a mai parlamenti jegyzőkhöz hasonlóan -, nem vettek részt a vitákban és természetesen nem is szavaztak. A diéta írásbeli ügyintézési feladatainak ellátásában sokan segítettek nekik - főleg gyakorló fiatal jogászok — de róluk még szólunk az továbbiakban. A nemesi vármegyék és a szabad kerületek — összesen 52 magyar és szlavón törvényhatóság — két-két követe számított az alsótábla politikailag legnagyobb súlyú tagjának. Szóval és székkel - cum sede et voce - is bírtak, vagyis az ő felszólalásaik és megyénként egynek vett szavazataik döntöttek a politikai kérdésekben. Meg kell említeni, hogy az ő papírmunkájukat is írnokok segítették, minden vármegye 3-5 fiatal jogászt fizetett, akik elvégezték az utasításokra adott jelentések megírását. A római és görög katolikus érsekségek és püspökségek káptalani testületéi is részt vettek és együttesen egy szavazattal bírtak a táblán. A kanonokok közül a magyar közjogban is jártas és a vármegyei közgyűléseken a világi politizálásban gyakorlatot szerzett tehetségek képviselték egyházmegyéjüket. A mintegy 50 magyar, horvát és szlavón szabad királyi város egy vagy két követet delegált a diétára. E „bölcs és körültekintő férfiak" (prudentes et circumspecti viri) 1825/27-ben még nem mind rendelkeztek jogász képzettséggel, ezek a városukban tekintélyes bírák, kapitányok és jegyzők néha csak 86 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
