Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Kovács I. Gábor: Prozopográfiai források és módszerek felhasználása a magyar társadalomtörténetben
Műhely vált, hogy a számításba vett dimenziók kombinálásával körülhatárolt társadalmi csoportok több esetben sok más fontosnak tekinthető szempontból nem konzisztensek. Ezen túlmenően, második megközelítésben a tanulmány Kövér Györgynek a megszólításokra, titulusokra vonatkozó megfigyeléséből, elgondolásából8 kiindulva feltárta azt a széles körben társadalomszervező tényezőként működő társadalmi rangcím-rendszert, amely legközvetlenebbül a közszolgálatban foglalkoztatottak napidíj/rang/fizetési osztály rendszerének hierarchiájára épült, azzal szövődött össze, de általánosabb érvényű volt. (Ehhez persze menetközben bővíteni kellett a forrásbázist.9) Bebizonyosodott, hogy ezzel a társadalmi rangcímrendszerrel, mint presztízshierarchiával elég jól leírható a középosztály jelentős részének egyfajta szerkezetisége. A szisztémában kifejeződő, a mindennapi életben is jelentéssel bíró presztízsviszonyok motiválták, mozgatták, inspirálták ezt a társadalmi közepet. Másrészt pedig e széles értelemben vett középhez tartozó társadalmi szereplők törekvései folyamatosan mozgásban tartották, időről-időre átrendezték a rangcímrendszer némely részletét. A változást az egyének szempontjából a címzések folyamatos felfelé tolódásaként, az egyének címzésének emelkedéseként írhatjuk le, a rendszer szempontjából pedig a címek alábbszállásaként. Ennek a szereplők aspirációival, törekvéseivel is számoló, azt figyelembe vevő induktív módszernek köszönhető, hogy meglehetős következetességgel sikerült leírni a középosztályi, kispolgári társadalmi középnek egy lehetséges szerkezeti modelljét. Ez egyértelműen hierarchikus jellegű modell volt, de állandóan mozgásban lévő, formálódó, mindamellett koherenciáját megtartó struktúrával. A mozgások egyik főiránya a középosztály alsó határának fokozatos átmosódása volt a jövedelmileg megalapozatlan, tudati alapú virtuális középosztály kiképződésével, egy lefelé is terjeszkedő középosztályosodással. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy jelentős csoportok nem illeszkedtek vagy rosszul illeszkedtek a társadalmi rangcímrendszerbe, s talán kívül is helyeződtek rajta. Észleltük azonban a jeleit annak is, hogy e csoportok jelentős része idővel a rendszer szabályainak, a címek használatának fellazítása révén igyekezett magát pozícionálni a hierarchiában. Abban a hierarchiában, amelyet ily módon jobbára mégiscsak elfogadott vagy legalábbis tudomásul vett. 70 Acta Papensia VII (2007) 1-2. 8 KÖVÉR György 2001.; Kövér György 2002. 9 A nemességi adatokon, az apák nemesítésén túl új mutatókat is kellett keresnünk a presztízs-hierarchiához: az apák kaszinó tagságai, rendjelei, állami kitüntetései, az uralkodó által adományozott királyi tanácsosság stb.
