Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

1-2. szám - Műhely - Kovács I. Gábor: Prozopográfiai források és módszerek felhasználása a magyar társadalomtörténetben

Műhely tani. A nagyobb keresztmetszetű, sok változóval felépített prozopográfiák elkészítése s igazán eredményes társadalomtörténeti hasznosítása pedig mindenképpen csak a források és a történeti metodikák minél gazdagabb igénybevételével lehetséges. De nem csupán erről van szó, hanem az adatbő­ségből következően a szemlélet- és látószögváltás lehetőségéről is. A stati- kusságot vonzó makroszerkezeti sémák, kategóriák rutinszerű vagy akár finomító alkalmazása helyett, a források extenzív gazdagságát használva, nyitottan a dimenziók, változók, adatok néha meglepő sokféleségére, sok­szor szinte biografikus bőségére, megpróbálhattuk induktív módon újra­gondolni a társadalmasodásnak, a társadalomszervezet alakulásának, a tár­sadalmi csoportképződésnek a folyamatait. Kutatásunk elgondolásánál, eltervezésénél ezek a szempontok, megfon­tolások teljes tudatossággal még nem fogalmazódtak meg. Sőt, még akkor sem, amikor sok évi kunktátorkodás után Kövér György kollégám ösztönzé­sére hozzáfogtam elrendezni a kitartó munkával összehordott anyag egy részét. A szemléletváltás esélye csupán írás közben, illetve akkor tudatoso­dott bennem, amikor erre az előadásra készülve, Gyáni Gábor és Kövér György kollégáim egynémely megjegyzésére is visszagondolva, újraolvas­tam dolgozatunkat, amelyet korábban a megismerési vágy adatgyűjtésre ösztönző szenvedélyével és elemzői elszántságával, de viszonylag kevés elméleti megfontolással készítettünk. Egyre világosabbá vált, hogy a nagy keresztmetszetű, változó- és adatgazdag prozopográfiák eleve nyitottabbá, szabadabbá teszik az értelmezést, és lehetőséget adnak több, esetleg újszerű induktív megközelítésre is. A dolgozat a feltárt prozopográfiai adatokat első megközelítésben azok­hoz a dimenziókhoz, mutatókhoz használta, amelyeket a magyar társada­lomtörténet korábbi eredményeit összegző, újragondoló Kövér György is alkalmasnak vélt a dualizmuskori társadalom leírására.7 (Tevékenységszer­kezeti tengely: ágazatok s az azokat tagoló foglalkozási viszony és munka­adók; a vagyon és jövedelem megoszlás tengelye; a rang és presztízs tengely; az ezeket kiegészítő, felsorolt mutatók közül mi a következőket használtuk: iskolázottság, képzettség, vallás, településszerkezet.) Az 568 egyetemi tanár apái 97 százalékban a társadalmi középhez tartoz­tak. Arra törekedtünk, hogy az így létrejött dualizmuskori középosztályi­kispolgári mintában a fentebb felsorolt dimenziók segítségével, a tengelyek forgatásával valóságosan létezett társadalmi csoportokat, alakzatokat talál­junk. Ez az igyekezetünk részben eredményes is volt, de az is nyilvánvalóvá 7 KÖVÉR György 2001. 70-163. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 69

Next

/
Thumbnails
Contents