Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Kovács I. Gábor: Prozopográfiai források és módszerek felhasználása a magyar társadalomtörténetben
Műhely rendelkezésre álló sorozat, forrástípus szisztematikus feldolgozása, prozo- pográfiai elrendezése majd lekódolása mindig elégséges a gyors kvantitatív, tehát biztosan szakszerűnek vélt eredményhez. Lakatos és Rudai a dualista kor képviselőiről írva lényegében az ország- gyűlési almanachokra hagyatkoztak. Karády Viktor adatgyűjtése lexikonokra és iskolai anyakönyvekre, törzskönyvekre terjed ki. Lengyel György reputációs mintával dolgozó gazdasági elit vizsgálata5 pedig a Magyar Életrajzi Lexikon s a két háború közötti „ki kicsodák" adatbázisán alapult, mondván, ezek egységes szerkezete megkönnyítette a kvantitatív feldolgozást. A forrásbázis Lengyel György következő, multipozícionális gazdasági elitkutatásánál6 a születési anyakönyvek levéltári sorozatával s valamelyest könyvészeti anyagokkal bővült. Ez utóbbi kutatással egyszerre induló tudáselit vizsgálatunk is nagyjából hasonló metodikával kezdett. Az eleinte aprónak látszó eltérések azonban fokozatosan más irányba fordították a mi munkánkat. Az egyik kezdeti különbség az volt, hogy eleve kissé tágabban határoztuk meg a szisztematikusan feldolgozandó könyvészeti és levéltári sorozatok körét. Másrészt arra törekedtünk, hogy az apák helyzetét, státuszát legalább három időpontban tárjuk fel: 1) Az elittag születéséhez közeleső időpontban; 2) Az elittagok középiskolai esetleg egyetemi éveinek időszakában, a tizennegyedik és a huszonkettedik életév közötti szakaszban; 3) Az apa saját pályájának csúcsán. Ebben az újításban benne volt a forrásbázis további bővítésének kényszere, s annak az esélye is, hogyha az anyaggyűjtés tényleg sikeres, akkor ez lehetővé teheti, hogy ne csupán statikus képünk legyen az apákról, hanem rekonstruálni tudjuk az apák teljes életpályáját, pályaívét, esetleges intragenerációs mobilitását. Végül pedig fontosnak bizonyult, hogy ennél a kérdésnél nem dolgoztunk előre megadott kategóriarendszerrel és kódutasítással. Ösztönösen talán az induktív megközelítés izgalma is szerepet játszhatott ebben, elsősorban mégis inkább praktikus nehézségek befolyásolták a döntést. A két világháború közötti elittagok nagyjából 1860 és 1900 között születtek. Az apák azonosítását tehát a reformkor vége és az első világháború közötti időszakra nézve kellett elvégezni. Eltekintve most attól, hogy mennyire elbizonytalanodott képünk volt a korszak magyaroroszági társadalmának szerkezetiségéről, nyilvánvaló volt, hogy az elittagok atyáinak ez a 60-70 éves időszaka mozgásokkal, váltoActa Papensia VII (2007) 1-2. 65 5 LENGYEL György 1989. ‘ LENGYEL György 1993.
