Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Papp Péter: A vasúti és közúti közlekedés helyzete a Dél-Dunántúlon az 1920-as években
Műhely nya és a zákányi Dráva-menti kavicstelep a szükséges mennyiségeket nem tudták időben fedezni. A somogyi alispán ezért felvette a kapcsolatot a Baranya megyében levő rácmecskei gránitbányával az 1924. évre esedékes anyagok beszerzése végett.35 A közutak rekonstrukciója tehát a megyék közötti közös nyersanyagbázis és feltárás kialakítását is elősegítette. A somogyi vezetés azonban az állagmegóvás mellett már közútfejlesztésen is gondolkodott. A megye lakossága, a gazdasági és pénzügyi élet szereplői számára egyaránt fontossá vált az összeköttetés javítása a Dráva irányába. Az SZHSZ királysággal megkötött kereskedelmi szerződés ugyanis kedvező lehetőséget biztosított a megye termékeinek értékesítéséhez, egyúttal növelte a megye külgazdasági kapcsolatait. A határátkelőhelyek gyorsabb, jobb közúti megközelítésének elősegítése így elsőrangú fontosságúvá vált. A megye négy járása is határos volt a délszláv állammal. 1923-ban a Kaposvárott megjelenő „Új Somogy" üdvözölte a központi kormányzat közlekedési tervét, mely a térségben 23 közúti híd felújítását, a Szakcs-Igal- Kaposvár-Darány-Barcs útvonal korszerűsítését és vámőrházak építését foglalta magában Gyékényes, Drávasztára és Kaposvár helységekben.36 Az épülő földvári híd azonban már új lehetőségeket nyitott meg és a szomszédos megyéknek erre a kihívásra választ kellett találniuk. A Duna-híd megépítése az Alföld irányába egységesen javította az érintett megyék gazdasági vérkeringését. Somogy megye közgyűlése és tisztikara ezeket a kedvező feltételeket felismerve, célul tűzte ki a Simontornya-Kaposvár-Szigetvár-Babocsa útvonal korszerűsítését. A részben törvényhatósági, részben vicinális utakat állami kezelésbe kívánta adni. Indokul azt hozta fel, hogy a megye területén az állami kezelésben levő utak hossza csupán 88 km volt, így azok hosszának növelése mindenképpen szükséges. A cél megvalósítása érdekében az alispán küldöttséget vezetett a kereskedelmi miniszterhez. A budapesti vezetés a vármegyei kérést meghallgatva, a javaslat fokozatos megvalósítását ígérte. Somogy területén az 1920-as években tehát nem csak állagmegóvásra helyezték a hangsúlyt - ellentétben Baranyával, ahol ez kizárólagos cél volt -, hanem egy kezdetleges közlekedési koncepció is megjelent, ahogy ez Tolna megyében is történt. Felismerték a kelet-nyugati, Dél-Dunántúlon áthaladó „közlekedési folyosó" jelentőségét. Ezért törekedtek annak Somogy megyei szakaszának fejlesztésére.37 35 Somogy Megyei Levéltár (SML) Alispáni iratok. 1924. 02. 04./1679. alispáni /1924/13. 36 Új Somogy, 1923. 01. 30. 23. sz.l. 37 SML Alispáni iratok. 1927. 02. 07./5. rkgy./3111. alispáni/1927/128. Acta Papensia VII (2007) 3-4. 319
