Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Papp Péter: A vasúti és közúti közlekedés helyzete a Dél-Dunántúlon az 1920-as években
Műhely Tolna megyében is lassította a közlekedés rendes, a világháború előtt megszokott ritmusának helyreállítását a déli részek szerb megszállása. A közutak rekonstrukciójához szükséges kavicsszállítás legnagyobb akadálya éppen az összeomlott vasúti teherszállítás volt. Bátaszék 1921-ig szerb ellenőrzés alatt állt. A megye számára szükséges kőanyag elszállítása a mórágyi kőbányából így átmenetileg lehetetlenné vált. Az útjavítási munkálatokat időszakosan fel kellett függeszteni, sőt esetenként el sem lehetett kezdeni.38 A népszövetségi kölcsön lehetőséget teremtett az ország és a törvényhatóságok számára a közútfejlesztések megkezdésére és kiterjesztésére. Ezzel a lehetőséggel Tolna megye az elsők között élt. A fejlesztési tervek kidolgozását már 1904-ben megkezdték, de ennek teljes megvalósítására az elégtelen pénzügyi források következtében nem nyílt lehetőség. Többek között az átlós, tehát egymástól távol fekvő területek összekötését biztosító utak fejlesztését irányozta elő ez a tervezet. Ezekre az utakra azért volt nyomatékosan szükség, mert az első közúti kölcsön felvételekor39csak azokat a községeket fejlesztették elsősorban, amelyek a vasút közelében voltak. A pénzügyi források szűkös volta miatt az átlós útépítési tervek jelentős hányada nem valósult ekkor meg, sőt ezen hiány pótlása még ma sem teljes mértékben zárult le. A megye alispánja közgyűlési felszólalásában tarthatatlannak nevezte, hogy egész „körutakat", kerülőutakat kellett tenni azon utazni kívánó személyeknek, akik Szekszárdról Dombóvárra vagy Paksra szerettek volna eljutni. Megjegyezte, hogy az autóbusz közlekedés megindulása modernizáló lépéseket követel a megyétől is. „Más viszonyok következtek, s ma már a vasút mellett jövője az autóbusz közlekedésnek van, amit az államvasutak igazgatósága is belátott, s ahol az szükségesnek mutatkozott, autóbusz járatokat állított be a vasútvonal helyett. Ez magával hozza azt, hogy mi is közútjaink jó karba helyezését szorgalmazzuk, hogy a községek úgy egymás között, mint a vasútállomásokkal összeköttetésbe juthassanak."40 A megye a közlekedési fejlesztések fedezésére hosszú lejáratú beruházási kölcsönt vett fel. Ennek fedezetéül a megye lekötötte a vasutakon és hajón szállított áruk után a vármegye javára kérendő vámszedési jog gyakorlásából befolyó jövedelmeit. A munkák korai megkezdését elősegítette, hogy a megye 1926-ban egy nagyobb összegű állami előleget kapott. A megyéhez 38 TML Alispáni iratok. 1920. 04. 13./6. rkgy./7-13. Forster Zoltán alispán időszaki jelentése. 39 Uo. Dr. Éry Márton alispán hozzászólása. 1926. 06. 08./340. rkgy./10179. alispáni/1926. 268-271. 40 Uo. 320 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
