Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Papp Péter: A vasúti és közúti közlekedés helyzete a Dél-Dunántúlon az 1920-as években
Műhely rúzsa szerepe is átértékelődött a területelcsatolások következtében. A városban a magyar és a délszláv kormány, valamint a Déli Vasút képviselői között 1921- ben egy megbeszélésre került sor. Az érdekelt felek megállapodtak abban, hogy az ország és Kanizsa vasúti elszigeteltségét is csökkenteni szükséges.8 A közvetlen vasúti összeköttetés Pécs és Eszék között a következő évben helyreállt, miután a délszláv államvasutak, a MÁV és a Déli Vasút képviselői Szabadkán erről megállapodtak.9 A tárgyalások a két ország közötti személy- és áruforgalom helyreállításáról Budapesten tovább folytatódtak. Azok a határállomások, amelyek szabad forgalma a déli szomszédunk érdeke is volt, már korábban megnyitásra kerültek. Ez történt például a Magyarbóly- Villány vasútvonalon levő határátkelőn is, mivel így a jóvátételként megítélt pécsi szén dél felé egyszerűbben kiszállíthatóvá vált. A gyékényesi határátkelő „szabadságát" pedig annak köszönhette, hogy az élőállat jóvátételt Magyarország ezen keresztül továbbította dél felé.10 így ezeken a határállomásokon déli szomszédunknak is értékes és szükséges forgalom bonyolódott le. A jóvátételi bizottság a húszas évek elején déli szomszédunknak természetbeni jóvátételt állapított meg. A békeszerződés előírta, hogy Magyar- ország öt évig, 1926 szeptemberéig napi 880 tonna szenet köteles a pécsi medencéből délszláv királyságnak szállítani. Ezen kívül 28.000 darab vágóállatot kellett a bizottság által meghatározott összetételben Olaszországnak, Jugoszláviának és Görögországnak átengedni.11 A többi állomás (Murakeresztúr, Barcs) esetében, amelyek a jóvátételi szállításokban nem játszottak olyan jelentős szerepet, a kérdés rendezése még elhúzódott, így ezek egy ideig még zárva maradtak. A vasúti összeköttetés teljes helyreállítására a két ország között 1926. július 24-én kötött kereskedelmi szerződés keretében került sor. Magyarország számára nagy fontosságú volt ez a megállapodás, hiszen biztosította a magyar termékek kijutását a fiumei kikötőbe az SZHSZ királyságon keresztül. A megállapodás rendelkezett még az árvízvédelem összehangolásáról és a határszéli birtokosok számára kiadott és a határátlépésüket megkönnyítő igazolványok kölcsönös elfogadásáról is.12 8 Új Somogy, 1921.02.10./33. sz. 3. 9 Új Somogy, 1922. 11. 29./272. sz. 2. 10 Új Somogy, 1923. 02.18./39. sz. 1. 11 HONVARI János: A gazdaság a két világháború között. = Magyarország gazdaságtörténete, Bp., 1997. 326. 12 Prakatur Tamás interpellációja a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal 1926. július 24.-én kötött kereskedelmi szerződés tárgyában. = Képviselőházi Napló, 1927. 05. 20. 4. kötet, 51. ülés, 262-265. 312 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
