Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Papp Péter: A vasúti és közúti közlekedés helyzete a Dél-Dunántúlon az 1920-as években
Műhely a történelmi Magyarországot feldaraboló békeműben megkerülhetetlen kérdés volt a vasutak hovatartozása. A magyar vasúthálózat ugyanis nemcsak az ország belső forgalma, hanem a környező államok megközelíthetősége, a magyar exporttermékek szállítása miatt is jelentőséggel bírt. A vasutak stratégiai fontosságát az utódállamok összes tárgyalóküldöttsége hangsúlyozta az előkészítő tárgyalásokon. A tanulmány elsősorban a dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyék) újjáépítési kísérleteit leginkább befolyásoló Szerb-Horvát-Szlavón Királyság (későbbiekben: SZHSZ Királyság) tevékenységét jellemzi, amely egyben jellemző példája az utódállamok területszerző megnyilvánulásának is. A déli demarkációs vonal kijelölése is, már az 1918-as padovai fegyverszünet megkötése előtt, lényegében a vasútvonalak futását követte. A belgrádi vezetés az új délszláv állam északi határát a Barcs-Szigetvár-Pécs-Bátaszék-Baja-Szabadka-Szeged vonal mentén képzelte el. A vasúti közlekedés átalakulása Bár a kelet-nyugati fővonal megszerzése nem sikerült déli szomszédunknak, az elcsatolt Baranya-háromszögben (baranyavári járás) és a Zala megyei részeken (muraszombati és lenti járás) vicinális vonalak kerültek határon túlra. Ezek a mellékvonalak a területelcsatolásokig a Magyarországon maradt fővonalakba csatlakoztak. Az új határok miatt ezek azonban elveszítették a kapcsolatukat a fővonalakkal, mivel más irányokban nemigen volt kijáratuk és kapcsolódási pontjuk, zsákvonalakká váltak. Ezért ezen hálózatok (különösen igaz ez a Dráva bal partjára) később lényegében jelentőségüket vesztették, periférikus szerepkörbe süllyedtek.3 Az elhúzódó szerb megszállás nagyon megkeserítette a demarkációs vonal, majd később a magyar-SZHSZ államhatár két oldalán élő lakosság mindennapjait, különös tekintettel a közlekedési lehetőségekre. A SZHSZ királyság belügyminisztériuma 1920 nyarán rendeletben szabályozta - jobban mondva korlátozta - a Magyarországgal folyó személyforgalmat. Az illetékes hatóságoknak olyan utasítást küldtek, amely szerint a „Magyarországról érkező utasok a határt csak ott léphetik át, ahol rendőrkapitányságok léteznek, tehát Szegeden, Szabadkán, Baján és Pécsett."4 A rendkívüli viszonyok által okozott közlekedési nehézségek az egész közigazgatást és bürokráciát 3 MAJDÁN János: A vasút szerepe a határok kialakulásában. = Rubicon, 2001/8-9. sz. 66-67. 4 Baranya Vármegye Hivatalos Lapja (a továbbiakban: BVHL) 23 (1920) 27-30. sz. SZHSZ Királyság Belügyminisztériuma Bánát-Bácska-Baranya osztályának 7869. sz. 1920. átirata, Belgrad, 1920. 07. 26. 310 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
