Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Mózessy Gergely: „Érdemei elismeréséül..."
Műhely nélkül nem nevezhetők ki a jövőben." - emlékezett vissza Shvoy Lajos a történtekre. A római dekrétum szövege 1957. február 15-én jutott el a főpásztorhoz.57 A székesfehérvári egyházmegyében a rendelkezés - a decemberi személyi változások miatt - gyakorlatilag már csak Mórász Pált érintette; s őt is csak kanonoki méltóságában, valamint karrierje kilátásai tekintetében. Mórász Pál alávetette magát a döntésnek. Kanonoki címéről ugyan nem mondott le, de a káptalan összejöveteleitől távol maradt.58 Az állam természetesen nem nézte tétlenül a lojális békepapi gárda megszégyenítését. Hosszú tárgyalássorozat következett érdekükben az egyes püspökökkel, változatos hangnemben és arzenállal. A fehérvári püspöki aula teljes levélcenzúra alá került, a püspököt néha internálással fenyegették, máskor Kisberk Imre és más internáltak hivatalba visszaengedésével kecsegtették. Az ÁEH mindenképp Mórász Pál irodaigazgatói kinevezését akarta elérni, de a dekrétum értelmében a püspök csak Róma engedélyével tehetett ilyen lépést. Miután az év nyarán az egyházmegye másik - dekrétum által nem sújtott - tekintélyes békepapja, Potyondy Imre a Központi Szeminárium rektora lett, a püspöktől az ÁEH már Mórász Pál helynöki kinevezését kérte. De ez is csak Róma engedélyével volt lehetséges. Mivel Kisberk Imre segédpüspök helyzetének rendezése ekkor reális ellenértéknek tűnt, 1957. május 9- én a püspök Rómához fordult, és ismertetve a helyzetet kérte a hozzájárulást. „Június 22-én 24.802. szám alatt megjött a Congregatio-tól a válasz, hogy „az ottani rendkívüli helyzetre való tekintettel a kérést nem tartja a Congregatio teljesíthetőnek. "" - emlékezett a püspök.59 Augusztusban Shvoy Lajos püspök olyan intézkedéseket kívánt tenni Mórász Pál (és Kisberk Imre...) helyzetének rendezése érdekében, melyek elmentek a dekrétum által szabott határokig. Mivel Mórász tényleges kanonok nem lehetett, fel kívánta újítani korábbi címzetes kanonokságát; és - ha már plébános nem lehetett - a korábban nem létező „székesegyházi templomigazgató" címet is kiötlötte számára. Mórász azonban ezeket nem fogadta el. Mint az ÁEH elnökének írt magyarázatában részletesen kifejtette, a ferences templomigazgatóság tényleges címe számára elegendő, a kanonok- ságról pedig így vélekedett: „Egy cím- és rangsorban elért fokot már elvi álláspontiból] és önérzetből sem cserélhetek fel ugyanazon címsorban alacsonyabb ranggal: a tényleges kanonokságot a címzetes kanonoksággal. A székesegyházi tényleges 57 SHVOY 2002. 131. Vö.: Acta Apostolicae Sedis, An. et vol. XXXXIX. (1957). No.l. 38-39. Vélelmezhető, hogy az 1957:22 tvr.-ben felsorolt, állami hozzájáruláshoz kötött méltóságok körének megállapításakor a vatikáni dekrétum volt a mérvadó az állam számára! 5* SHVOY 2002: 131., Magyar Országos Levéltár (MÓL) XIX-A-21-a - Sz - 275/1957/Eln. 6. s? SHVOY 2002.132-133., SzfvPL - No.6243 - 2005/1959 csomóban; FORINTOS 2005.165. Acta Papensia VII (2007) 3-4. 299
