Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Mózessy Gergely: „Érdemei elismeréséül..."
Műhely kanonokságra a Püspök Úr szabadon és személyesen nevezett ki, én ahhoz tartom magam, ha Róma jelenleg inhabilissá is tette azt számomra többi társammal együtt. Ebben a címben meg kell várni, [-] ha a jelek szerint sokáig is - amíg Róma más álláspontot foglal el a püspökök ismételt és ismételt folyamodására. Végeredményben a jelen pápa sem él örökké, és már elvileg sem lehet megalkudni azzal, hogy az egyszer szabályosan juttatott címet és tényleges rangot feladja az ember. [...] Ezért írtam a Püspök Úrnak, hogy kanonoknak tartom magam. Tehát nem kell alacsonyabb címmel pótolni. Az én esetemben más címzetes cím, apáti vagy préposti pótolhatja és egészítheti ki a szünetelő tényleges címet." Természetesen hozzáfűzte: „Nem mintha én túlzottan ragaszkodnék valamely címhez, de ha a dolgok rendje már így van, ezt az álláspontot kell elfoglalnom."60 Az érintett tehát maga vetette fel - ha óvatos formában is - egyházi kitüntetését. A diktatúra ekkoriban maga is igyekezett - állami - kitüntetésekkel „megalázott" békepapjainak renoméját helyreállítani: Potyondy Imre, a leváltott székesfehérvári helynök például a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének IV. fokozatát nyerte el ez évben.61 De a rendszer nem idegenkedett az egyházi rangok igénybevételétől sem, sőt: Mórász Pál esetében az ÁEH kifejezetten presztízskérdést csinált a megálmodott méltóság megszerzéséből. Shvoy Lajos püspök erre így emlékezett: „Újabb kívánság volt Mórász címzetes préposti kinevezése, aminek fejében újra kilátásba helyezték Kisberk segédpüspök rehabilitását, Bejczy és Halász visszahelyezését,62 valamint az összes függő kérdések rendezését. A békesség és Kisberk püspök úr érdekében Mórász Pál préposti címet kapott, a függő ügyek rendezéséből azonban nem lett semmi, mert utólag az AEH lekicsinyelte a préposti kinevezést."63 Mórász kinevezése 1957. december 31-én kelt. Csakhogy ekkor üresedésben lévő préposti cím nem állt rendelkezésre. Shvoy Lajos püspök így írásban szólította fel Tökölyi Istvánt, hogy mondjon le rangjáról. Ezáltal sikerülhetett volna az egyházmegyétől már 4 éve távol 60 MÓL XIX-A-21-a - Sz 275/1957/Eln. 6. (A püspök és Mórász közti levélváltásra a püspöki levéltárban az 1958. évi iktatókönyv 1684. és 1728. sora utal. Maguk az iratok nem találhatók meg a megjelölt No.7233 csomóban. Mórász Pál több más személyi iratát eltüntették.) 61 FORINTOS 2005.165. 62 Bejczy Gyula 1956. december 8-tól az irodaigazgatói teendőket látta el, 1957. januárjában tiltotta ki onnan az ÁEH. megyei előadója, Gálik István. (Vö.: SHVOY 2002. 130.) Halász Ervin a püspök személyi titkára volt, 1957. április 23-án tiltották ki Fehérvárról (Vö.: SzfvPL - 7211 - 7211/1957). 63 SHVOY 2002.133-134. - Kisberk Imre csak 1958. szeptemberében térhetett vissza Székes- fehérvárra. Néhány további „függő ügy": Büttner Ferenc provikárius, Halász Ervin püspöki titkár és Vajk Gyula bodajki esperesplébános eltiltása a működéstől 1957. július 22-től kezdődően, melyeket a püspök megfellebbezett. 300 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
