Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: Az úrvacsora Kalotaszentkirályon
Műhely és különbséget tesz hívők és hitetlenek között.7 Hangsúlyozták, hogy a sakramentom ereje a hit és a Szentlélek által van. Rendelkeztek a két szín alatti és a betegeknek kiszolgáltatható úrvacsoráról, megtiltva az úrvacsora jegyeinek mágikus cselekedetekben való felhasználását.8 1545-1547 között 33 zsinatot tartottak, amelyeken 18 alkalommal foglalkoztak az úrvacsorával, valamint kiszolgáltatásának liturgiájával. 1767-ig azonban ahány gyülekezet, annyiféle ágendát használt. Huszonegyféle ágenda volt forgalomban.9 A XVII. századot Erdélyben is, a magyar nyelvterület más közösségeihez hasonlóan, az egyszerűsítésre való törekvés jellemezte, hangsúlyozva a rövid, egyszerű, evangéliumi szellemű szertartást. 1559-ben még Huszár Gál ágen- dája szerint történt az úrvacsora kiszolgáltatása, amelyet azután hosszú időre a Heltai-féle ágenda szorított ki. Az egyszerűsítés, amit nem sikerült elérni, állt továbbra is a középpontban, ezt hangsúlyozták 1694-ben a Marosvásárhelyi Zsinaton, az esperesek feladatául adva, hogy mindenhol ágenda szerint történjen a szertartás. 1644-ben a Nagyenyedi Zsinaton, majd 1646- ban a Szatmárnémeti Zsinaton már az ágendák egységesítését is sürgették.10 Ekkor Melotai Nyilas István ágendáját használták sok helyen, de a benne megragadható idegen hatások miatt a Méliuszét javasolták átvenni, amely a legegyszerűbb szertartás volt. Ugyanakkor az 1648. évi Nagyenyedi Zsinaton a Geleji Katona István által készített ágendát fogadták el.11 A XVIII. században azután újnak számító irányzatként jelent meg Erdélyben is az egységre törekvés, vagyis az úrvacsorának az egész térségben azonos szertartás szerint történő kiszolgáltatása. Foglalkozott vele az 1729. évi Etédi Zsinat. Általánosan alkalmazottként már korábban Melotai ágendája terjedt el, amint utaltunk rá. Változatlanul ezt használták ugyanis Erdély-szerte az 1677. évi Nagyenyedi Zsinat óta, amelyet az 1679-ben kiadott Második helvét hitvalláshoz csatoltak,12 mígnem 1755-ben megalkották Melotai és Zoványi György nyomán az Erdélyi Ágendát (a jegyek megáldása vagy konszekrálása a szereztetési Ige által). 1783-ban a Sárdi zsinat Kis Gergely marosvásárhelyi-nagyenyedi tanárt bízta meg az egységes ágenda elkészítésével, amelyet 1785-ben a Székelyudvarhelyi Zsinaton a szerző bemutatott, de amelyet a Nagybaconi Zsinat elvetett (Az okok között Zollikofer és Melotai hatásának erőteljes volta szerepelt, továbbá az, hogy az új ágenda 7 KISS Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései, Bp., 1881. 52. 8 KISS 1881.209-210. ‘'BENEDEK 1971.188. 10 NAGY 1985. 28. 11 Uo. 29. 12 Uo. 40. 246 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
