Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: Az úrvacsora Kalotaszentkirályon
Műhely nemcsak zsúfolt, hanem hosszú is). Ágenda-ügyben az 1788-89. évi Ótordai Zsinaton sem sikerült dűlőre jutni. Ezután már csak 1820-ban a Magyarigeni Zsinaton foglalkoztak vele, alapnak Kis Gergely ágendáját vették. Az egységes liturgia csak 1927-ben született meg.13 Az úrvacsora időpontja, jelentése Az úrvacsora idejét megkülönböztetett napként tartották számon mind a magyarországi, mind az erdélyi gyülekezetekben. A XVI-XVII. században az úrvacsora még része volt a vasárnapi istentiszteleteknek, alkalmait a XVIII. században évi tizenegyben határozták meg. 1819-ben évi hat úrvacsorái alkalmat jelöltek meg, majd 1929-ben még egy hetedik alkalmat is hozzá tehettek pl. advent első vasárnapját vagy böjtfőt. Kalotaszentkirályon évente hatszor terítik meg az úrasztalát, (karácsony, böjtfő, húsvét, pünkösd, újkenyér, újbor) de ha valaki beteg és élni kíván az úrvacsorával, kiszolgáltatja neki más alkalommal is a lelkipásztor. Reformátori felfogás szerint az Ige elválaszthatatlan az úrvacsorától. Ravasz László hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a szereztetési Ige, mert nélküle nincs sakramentom. A szereztetési Ige kíséretében a kenyérnek megtörése és a bornak felmutatása a konszekráció, amely rövid imádságban végződik.14 Egyébként a 17. századtól használják Pál apostol szereztetési igéjét, az I. Kor. 11; 23-26., azaz a korinthusi gyülekezethez írott első levél részletét. A szereztetési Ige közben az a mozzanat, amikor a lelkipásztor felemeli a kenyeret és a kelyhet, az elevatio, amelyet ugyancsak meghatároz az ágen- da.15 Erdélyben az úrvacsora kiszolgáltatásakor különösen hangsúlyozták a gyülekezet jelenlétét, amit a betegnek vitt úrvacsora esetében ugyancsak elengedhetetlennek tartottak.16 Az egyházi tiltás ellenére a református népi vallásosság is az úrvacsorái jegyeknek csodás erőt tulajdonított, valósággal szentelményként kezelte azokat. Felfogásuk szerint a kenyér morzsája nem eldobható, csak elégethető, gyógyító ereje van, a beszélni nem tudó gyermek megszólal tőle, az úrvacsorái bor pedig erőt, egészséget ad.17 13 BENEDEK 1971.190., 195., 196., 212., 213., 214., 215., 218., 223., 225. 14 RAVASZ 1927. 54., 36. 13 RAVASZ 1927. 54. "• NAGY 1985. 31. 17 MAKKA1 Sándor: A magyar reformátusság egyházi élete. Debrecen, 1940. 45. S. LACKOVITS Emőke: Az úrvacsora a magyar református népi hitéletben a XX. században. = Ethnographia 1997/1-2. szám, 6. Acta Papensia VII (2007) 3-4. 247
