Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Ugrai János: Funkcióváltás és funkcióváltozás a Sárospataki Református Kollégiumban a XVIII–XIX. század fordulóján
Műhely betöltője gazdasági ügyvivői feladatait a rector-professzornak, s nem pedig a seniornak alárendelve végezte. A seniorral való állandó súrlódások és a nem túl sikeres munkavégzés nyomán azonban hamarosan átalakult ez a pozíció.51 A provisort a gazda vagy kollégiumi tiszttartó váltotta fel.52 Mindkét tisztviselő legfőbb feladata a szüretelés személyes irányítása, illetve az ahhoz kapcsolódó előkészületi és utólagos munkálatok (szerszámok és eszközök karbantartása, hordók készíttetése, napszámosok fogadása, szállítás megszervezése, pincék felügyelete stb.) felügyelete volt. Ezen túl — mivel a kortársak szerint a gazdálkodásnak ezen a területén mutatkozott a legtöbb fogyatkozás a seniorok váltakozása miatt53 — a széna fölött is ő őrködött54, valamint a kollégiumi épületek állagmegóvásáról, továbbá az új épülethez kövek, építőanyagok beszerzésével és mesterek félfogadásával is őt bízták meg. A tiszttartó fölött már jobban érvényesült a diákvezérek felügyeleti joga: ténykedését a primarius deákok havonta ellenőrizték, s ha egy időre el akarta hagyni a kollégiumi birtokok valamelyikét, azt nemcsak a rector- professzornak, hanem a seniornak is jelenthette. 5. Egyéb funkciókban bekövetkező változások A gazdasági források szerkezetének lassú, de jelentős megváltozása és az irányítási-szervezési struktúra átalakulása mellett további számottevő fejlemények jellemzőek a sárospataki kollégium kétszáz évvel ezelőtti életére. Ezek túlnyomó többsége — legalább közvetve — szoros kapcsolatban állt egyrészt a türelmi rendelet révén beköszönő új felekezeti, egyházpolitikai szituációval, másrészt a gazdasági önfenntartás kényszerével. A fejlemények közül mindkettőhöz a legszorosabban talán azok kötődtek, amelyek a kollégiumnak a szolgáltató funkcióját, azaz a környezettel való szorosabb együttműködését erősítették. A korábban is tekintélyes kollégiumi Nagykönyvtár 170 Acta Papensia VII (2007) 1-2. 51 HÖRCSIK 1996. 38-39. 52 Hörcsik szerint 1815-ben szűnt meg a provisori hivatal. 1815-ből még talált adatot a provisor járandóságaira vonatkozóan, majd pedig a parasztgazda vagy tiszttartó alkalmazásáról ír. HÖRCSIK 1996. 38-39. Ezzel szemben a tiszttartó kötelességeit taglaló első forrásunkat Kövy Sándor professzor 1809-ben írta alá: TIREKLt. A. XL. 16.529. Az időbeni párhuzamosságot indokolhatja, hogy a tervekben már jóval korábban is létezett a tiszttartói tisztség létrehozása. De elképzelhető, hogy valójában a provisori és a tiszttartói tisztség közötti különbségek mosódtak el — akár a fogalomhasználat szintjén is — már az 1815. évi elégedetlenséget megelőzően is. 53 Őri Fülöp Gábor utalt erre egyértelműen. TIREKLt. A. XXXII. 12.462. 54 Ez a gyakorlatban a professzorok és egyéb kollégiumi tisztviselők számára a szénabeli járandóságok, a kollégiumi jótevők számára pedig a szénabeli ajándékok kiporciózását jelentette.
