Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Ugrai János: Funkcióváltás és funkcióváltozás a Sárospataki Református Kollégiumban a XVIII–XIX. század fordulóján
Műhely A külső szakember alkalmazásának kategorikus elutasítása azonban nem azt jelenti, hogy a szuperintendens ne javasolt volna radikális változtatásokat a gazdasági ügyvitelben. A fennálló problémákat ő is érzékelte, s a megoldást ő is a senior hatáskörének jelentős csökkentésében látta. O a belső kollégiumi erő, a professzori kar feladatainak — és jogainak — növelésével látta megoldhatónak a problémákat. Szerinte a teljes kollégiumi adminisztrációt fel kellene osztani a professzorok között. Ok így a senior mellett a szintén rotációban az iskola élén álló rector-professzor válláról is levennének terheket. A senior pedig a napi ügyeket vinné tovább, s havonta részletes beszámolóval tartozna a tanári karnak. A tanárok megbízása ezekkel a feladatokkal — áll a püspök indítványában — haladó hagyományok követése lenne, hiszen a nagyobb kolostorokban éppúgy ilyen megoldást alkalmaznak, mint a debreceni kollégiumban.47 * Bár a fentiekhez hasonlóan radikális változtatásokra nem került sor, a XIX. század első évtizedében ténylegesen és számottevően módosult az intézmény gazdálkodásának irányítása. Ez egyrészt az algondnoki intézmény bevezetésének köszönhető. A kollégium külső irányítója, a világi főgondnok ugyanis társadalmi státuszából, sokrétű feladataiból adódóan képtelen volt az intézmény mindennapi életének állandó felügyeletére.45 Az ő segítésére, s egyben a kollégiumi diákvezetők fokozottabb ellenőrzésére vezették be az algondnoki tisztséget. Az 1807-től működő algondnok a senior feletteseként, a senior után mintegy másodfokon közvetlenül felügyelte a hitelfolyósítást, a szőlőgazdálkodást, a begyűjtött bor és gabona kezelését, és a hosszú távú, a senior megbízási idején túlmutató munkálatokat.49 Az algondnoki tisztséget egyébként szintén tekintélyes pártfogók töltötték be: először Boronkay Zsigmond, majd pedig Fáy Ferenc vállalta a feladatot.50 Ezáltal tehát külső, világi szereplővel bővült az intézmény irányítói testületé — egyértelműen a szuperintendens javaslatával ellentétes módon. Létezett még egy feladatkör, amely szintén a senior gazdasági túlhatal- mát volt hivatott korlátozni: a provisoré, illetve a tiszttartóé. A provizori tisztséget az 1796. évi Litteraria Deputatio javaslatára hozták létre. Ennek 47 A seniomak deklaráltan kisebb jogkört biztosítani szándékozó tervezet kimondja, hogy a diákvezér kieső jövedelmét úgy kell pótolni, hogy kijusson belőle peregrinációba — lehetőleg a magyar reformátusokat ösztöndíjjal fogadó Bernbe. 4S A világi főgondnok eleve nemcsak a kollégiumban, hanem az egész egyházkerületben is ellátta ezt a megbízatást. Ráadásul a főgondnokot rendre olyan nagy tekintélyű, befolyásos patrónusok közül választották, akiknek több fontos társadalmi, vármegyei feladatuk is volt. 49 TIREKLt. A. XXXIII. 12.675.; A. XXXIII. 12.732. 50 HÖRCSIK 1996. 21-22. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 169
