Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Ugrai János: Funkcióváltás és funkcióváltozás a Sárospataki Református Kollégiumban a XVIII–XIX. század fordulóján
Műhely tesnek három évtizedig tartó kivitelezése, de egy-egy tanszék létesítése, vagy a nyomda újraindítása is) olyan súlyosan megterhelték az intézményt, hogy a meglévő épületek állagának megóvására, egy-egy új tantárgy (pl. a német nyelv vagy a pedagógia) folyamatos tanítására már nem jutott elegendő pénz és energia. Zsúfolt, fűtetlen, rosszul megvilágított, kéményeik, s düle- dező falaik miatt testi épségre veszélyes tantermek és lakószobák álltak a diákok és a tanárok rendelkezésére.6 A sárospataki viszonyok nem kivételesek a korszakban. A népoktatás egészét siralmas állapotban találták az 1770-80-as évek vizitációi.7 Ehhez hasonlóan mindennapos gondok nehezítették felsőbb szinteken is az oktatást, s annak nagyobb tömegekre való kiterjesztését.8 Felekezeti hovatartozástól függetlenül minden egyház szinte minden iskolájának működését akár rövidebb távon is meghatározta a település és a közvetlen régió híveinek iskoláztatáshoz való viszonya és önzetlensége. A kiemelt, államilag fenntartott vagy támogatott katolikus fő- és középiskolák; valamint az egyes egyházkerületek számára fontos nagyobb protestáns kollégiumok szűk körén kívül a legtöbb intézet közeljövője is bizonytalan volt. Ez az iskolák majd' mindegyikére kiterjedő körülmény fokozta az oktatási rendszer — felekezeti különbségekből és az egységes állami irányítás hiányából adódó — szétforgácsoltságát, rossz értelemben vett sokszínűségét.9 A gazdasági-anyagi kérdések nagy szerepét korábban is felismerték az iskola- és neveléstörténészek. A pataki kollégium historikusai is rendre foglalkoztak a legációk múltjával, a professzori fizetések kérdéseivel vagy a kollégium életéhez szorosan hozzátartozó gazdálkodás problémáival.10 Elvileg ugyanígy feltárhatóak a többi hasonló intézmény gazdasági erőfeszítései 6 UGRAI János: Egészségügyi viszonyok a Sárospataki Református Kollégiumban a 18-19. század fordulóján = Egyháztörténeti Szemle 3 (2002), 53-65. 7 A falusi kisiskolák XVIII. század végi állapotáról fontos adalékok például: MÓRA Magda: Fejér megye katolikus népiskolái a felügyeleti látogatások tükrében (1790-1825) = Magyar Pedagógia 83 (1983), 405-416.; TÓTH Lajos: Békés megye iskolái az 1770/72. évi összeírás tükrében = Magyar Pedagógia 79 (1979), 53-66.; TÓTHNÉ DR. POLÓNYI Nóra: A magyarországi népiskolai oktatás statisztikai forrásai (1777-1848) = Statisztikai Szemle 23 (1971), 296-301. Átfogóan: KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1996. (A továbbiakban: KOSÁRY 1996.) 450-455. 8 HAJDÚ Lajos: A közép- és felsőfokú iskolák ellenőrzése Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában (1776-1790) = Levéltári Közlemények 57 (1986), 3-56. 9 KOSÁRY 1996. 450-492. 10 Például: ELLEND József: József: A sárospataki főiskola egy évszázaddal ezelőtt = Századok 48 (1914) (A továbbiakban: ELLEND 1914.), 597-612., 697-714.; SZABÓ Andor: A legáció története = Sárospataki Ifjúsági Közlöny XXXIII (1916/17) (A továbbiakban: SZABÓ, 1917/18.) 40-44., 61-64., 100-103., 14-152.; XXXIV (1917/18), 6-9., 37-40., 85-88. 158 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
