Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Ugrai János: Funkcióváltás és funkcióváltozás a Sárospataki Református Kollégiumban a XVIII–XIX. század fordulóján
Műhely désének gátjává válik. Mivel az iskolázás pénzbe kerül, s az oktatás minőségén a jövő munkaerő-kínálatának felkészültsége múlik, nem feledkezhetünk meg az oktatás gazdasági funkciójáról sem. Ugyancsak fontos tényező a szolgáltató funkció: az iskola leírható a különböző érdekek, érdekcsoport-igények kielégítéseként is, amelybe az elsődleges feladatokon (a tanításon, oktatáson, képzésen) túli, szerencsés és kevésbé helyénvaló tevékenységek is beletartoznak.1 Talán nem bizonyul anakronisztikus vállalkozásnak, ha egy tanintézet bő kétszáz évvel ezelőtti működését vesszük szemügyre a modern funkcionális megközelítés segítségével. A Sárospataki Református Kollégium történetének mintegy négy évtizedes szakaszát, az 1793—1830 közötti éveket elemezzük ebből az aspektusból. Korábbi kutatásaink eredményeként több helyen is bemutattuk azokat a messzire ható változásokat, amelyek a Bodrog partján végbementek ebben az időszakban. Ezeket az eltökélt, következetesen végigvitt reformokat és a mintegy önkéntelenül, esetenként a kollégiumi - egyházi elöljárók szándékaitól független, vagy egyenesen azokkal ellentétes fejleményeket döntően az irányítási-szervezeti viszonyok sajátosságaival, és az abból adódó felemás finanszírozási megoldásokkal magyaráztuk.2 Ennek jegyében — a Pápai Református Kollégium alapításának évfordulója alkalmából — ezúttal arra teszünk kísérletet, hogy a fenti változások közül kiemeljük a gazdasági funkcióhoz kötődőeket, s ezek jellemzőit újabb források bevonásával megvizsgáljuk. Ezt követően áttekintjük a gazdasági változásokból következő és az azoktól független újdonságokat — amelyeket a funkcionális megközelítés alkotta csoportokba sorolunk. így dolgozatunkkal kettős célt tűzünk ki. Egyrészt fel kívánjuk hívni a figyelmet a korabeli oktatás — a tudomány által eddig kissé elhanyagolt — finanszírozási kérdéseinek jelentőségére. Másrészt a funkciók elkülönítésével illusztrálni szeretnénk, hogy az iskolázás milyen, azóta is meglévő, illetve a maihoz képest hangsúlyosabb vagy kevésbé lényeges feladatokkal szembesült kétszáz évvel ezelőtt. S reményeink szerint a pataki változások elemeinek újszerű csoportosítása néhány, máig is erősen ható toposz tompítására, árnyaltabb értékelésére is alkalmas lesz. 1 HALÁSZ Gábor: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 2001. 15—43. 2 A kérdésről legrészletesebben 2005-ben megvédett és önálló kötetben is megjelent PhD- disszertációnk szól. UGRAI János: Önállóság és kiszolgáltatottság. A Sárospataki Református Kollégium működése 1793 és 1830 között. Bp., 2007. (A továbbiakban: UGRAI 2007.) 156 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
