Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Sasfi Csaba: Pápa katolikus kisgimnáziumának és református kollégiumának diákjai a reformkorban
Műhely makör, mely az oktatás társadalomtörténetének középpontjában áll.4 A módszert tekintve pedig a mintavétellel vett anyakönyvi adatok több szempontéi összehasonlítása az, amivel e kérdéseket vizsgálni fogjuk. A város A XIX. század első negyedében már 13 ezer lakoséi, Esterházyak földes- urasága alatt álló mezőváros a Dunántrilon a nagyobb városok közé tartozott, a mezővárosok között pedig a legnépesebb volt, jóllehet a századfordulón még erős népességnövekedés a század harmadára lelassult.5 A település szocio-ökonómiai státusát tekintve másodrendű, erős piackörzeti funkciót betöltő fejlett központ volt, élénk kereskedelemmel és átlagot meghaladó iparűzéssel.6 A többi e kategóriába sorolt városhoz képest azonban vonzás- körzete kicsi volt, a környező nagy vonzáskörzetű városok (Sopron, Győr és Veszprém) erős hatása miatt. Tiszta körzetében nem termelődött gabonából felesleg, így inkább gyűjtő-forgalmazó helye volt az agrártermékeknek. Egyéb központi funkcióit tekintve sem volt kimagasló: csak az Esterházy család pápa-ugod-devecseri uradalmának központja, és nagy múltú református főiskolája — elvben az egész Dunántúlra kiterjedő beiskolázási körzetével — jöhet még e tekintetben számításba. A városban a vizsgált időszakban, a rendi korszak utolsó fél névszázadában három közösség működött egymás mellett: a városi „becsületes polgárság", a nemesi communitas és a zsidó község. A város alkalmazta a polgárjog intézményét: a XVIII. század második felétől a város privilégium-levelei és az örökös szerződés rögzítette a polgárok jogait és kötelességeit, amelyek korábban a szokáson alapultak. Ez az intézmény konkrét gazdasági előnyök mellett a privilegizáltság presztízsét adta, miközben erős közösségi kontrollt is gyakorolt. 4 Ennek részletesebb kifejtése: SASFI Csaba: Az oktatás társadalomtörténete. Oktatás és társadalom kölcsönhatásának történeti vizsgálata. = Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Szerk. Kövér György. Bp., 2006. 5 Mind a város, mind a református kollégium történetének bemutatásánál alapvetően Hudi József munkáiból merítettünk: HUDI József: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730-1847). Fejezetek Pápa város történetéből 2. Pápa, 1995., Uő.: A kollégium vázlatos története az anyaiskolává válástól korszakunk végéig (1797-1861). = A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861. Szerk. Köblös József, Pápa, 2006. 58-111. 6 FÉNYES Elek: Magyarországnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 1. k. 2. kiad. Pest, 1841. 430-431., BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984.167. 122 Acta Paprensia VII (2007) 1-2.
