Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Forrásközlés - Hudi József: Az esztergári Ányos-kúria leltára 1782-ből
HUDI JÓZSEF Az esztergán Ányos-kúria leltára 1782-ből (Ányos Pál emlékének) Forrásközlés A MAGYAR SZENTIMENTALIZMUS fiatalon elhunyt jeles poétájának szülőházát megkopott emléktábla jelzi a Bakony szívében fekvő Nagyesztergáron. A Zirc közelében található falu fő utcájában, a Petőfi (ma: Radnóti) utcában 1959-ben emeltek emléktáblát, amely jelzi, hogy „ebben a házban született 1756. dec. 23-án Ányos Pál".' A kutatás azóta ismét tisztázta, hogy nem december 23-án, hanem 28-án született a költő.1 2 * Az emléktáblán kívül a katolikus templom közelében 1779-ben épült egykori Ányos-kúria is őrzi a költő emlékét. A két „szülőháznak" az a magyarázata, hogy az esztergári birtokot megszerző és újjáépítő Faiszi Ányos Ferenc kezdetben a falu közepén épített egy egyszerű, parasztházhoz hasonlatos hajlékot, melyet később felcserélt a társadalmi helyzetének jobban megfelelő kúriával. A költő családját megörökítő irodalomtörténeti munkákban család származásával, XVIII. századi felemelkedésével csak nagy vonalakban, gazdálkodásával, gazdasági viszonyaival alig, életmódjával egyáltalán nem foglalkoztak.1 A községtörténet előbb magyarul, majd magyarul-németül megjelenő XVIII. századi fejezete viszont sok gazdaság- és életmódbeli adattal gazdagította korábbi ismereteinket.4 Jelen közleményünk Ányos Ferencné halála utáni ingóságleltár közlésével enged betekintést a kúria mindennapi életébe.5 A szöveget eredeti helyesírás szerint közöljük, melyet annyiban egységesítettünk, hogy a mondatokat (a leltárbeli sorokat) nagy kezdőbetűvel írtuk, a figyelmetlenségből vagy a latinos írásmódból eredő, hiányzó és értelmezést nehezítő ékezeteket (ezüst-ezüst, fabul-fábul, kepek-képek, szekek1 BÁND1 1980. 84., BÁNDI 1996. 183.- LŐKÖS 1984. 7. 1 CSÁSZÁR 1912., LŐKÖS 1984. 4 IRÁNYI László: Az Ányos-család élete. = IRÁNYI 2000a. 39-47., Uő.: Das Leben der Familie Ányos. = IRÁNYI 2000b. 113-121. 5 Az osztálylevélben szereplő adatokat elsőként Irányi László hasznosította elemzésében. Acta PaPENSIA VI (2006) 1-4. 177
