Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Lakatos Artúr: A második bécsi döntés és a kolozsvári református egyház
MÜHF.LV UKATOSARTŰR A második bécsi döntés és a kolozsvári református egyház A a sokat vitatott bécsi döntés, mely 1940-ben Erdély északi részét / \ r X visszajutatta Magyarországnak, diktátorok döntőbíráskodásának Jl m J eredménye volt, amellyel nagy létszámú magyar anyanyelvű lakosság került vissza az anyaországhoz. Míg Románia többségi lakossága körében általános volt a letörtség — ezt az emlékiratok és levéltári források egyaránt bizonyítják —, addig Magyarországon és Erdély magyar lakosságának körében általános volt az öröm, a magyar diplomáciai sikerként elkönyvelt eredmény fölött. A román lakosság körében a döntés fölött érzett általános düh és szomorúság komoly zavargások kitöréséhez vezetett. Augusztus 30-án a Kolozsváron megtartott román tömeg többek között a következő érzelemmel telített hazafias jelszavakat skandálta : „Nid o brazdä!" (Egy ekenyomot sem!) „Vrem räzboi!" (Harcolni akarunk!) és „Murim! Luptnm! Ardealul apäräm!" (Harcolunk! Meghalunk! Erdélyt megvédjük!).1 A máramarosi csendőrség jelentése szerint általános volt az elkeseredés a katonák között, sok tiszt mindenki szeme láttára sírt.2 Magyar levéltári források szerint a visszacsatolásra ítélt területeken a román lakosság hevesen tüntetett a bécsi döntés és a román kormány ellen, több helységben pedig tettlegességig fajult a védtelen magyar lakosság bántalmazása, a katonaság helyenként tisztjei engedélyével fosztogatta őket.3 Ugyanitt olyan információkat találunk, melyek szerint a brassói, temesvári, szebeni tüntetések során a német zászlót és Hitler portréját meggyalázták, a katonaság és a Vasgárda tagjai pedig szisztematikusan rekviráltak és raboltak.4 A dühhullám átterjedt 1 Herédi Zsolt személyes közlése. 2 GRAD 1998. 87. 1 Hadtörténeti Levéltár, Budapest: HL. VKF. számnélkiili/eln.2. 1940 4 HL. Ibid. 1940. szeptember 5. Acta Papensia VI (2006) 1-4. 157
