Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Lakatos Artúr: A második bécsi döntés és a kolozsvári református egyház
Műhely a román uralom alatt maradt erdélyi területekre és az Ókirályságra is, így például Brassóban és Konstancán a feldühödött tömeg több intézmény épületét is elfoglalta. Bukarestben a tüntetések a királyi palota előtt zajlottak, melynek során a tömeg egyöntetűen követelte a király lemondását.5 A bécsi döntés által jelentett diplomáciai kudarc — melyhez egyes román politikusok személyes ambíciói is hozzájárultak — vezettek II. Károly uralmának bukásához. Teljesen más volt azonban a döntés hírének fogadtatása a magyar nemzetiségűek körében. Horthy Miklós kormányzó a döntést követő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar katonák szabadságot visznek testvéreiknek és békét „a hozzánk hű nemzetiségeknek.”6 Tilkovszky Lóránt könyvében román forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a Székelyföldre bevonuló csapatoknak a székely asszonyok örömükben még az autógumijaikat is csókolgatták.7 „Hogy mit jelentett a magyar katonák bevonulása? Felszabadulást. Egy felszabadulást jelentett. Mertél beszélni, nem jutott eszedbe bosszúsnak lenni, vagy valakire haragudni, hanem érezted azt, hogy szabad vagy és bennem ez maradt meg.” — foglalja össze találóan egy, a bevonulást megélt kolozsvári lakos.8 A kolozsvári református egyház, élén Vásárhelyi János püspökkel, szintén nagy örömmel fogadta a bevonulás hírét. Az öröm kétdimenziós volt, hisz nemzetiségi és vallási téren egyaránt megnyilvánult. A református egyház ugyanis, mint kisebbségi felekezet — habár létezéshez való jogát a román állam soha sem vonta kétségbe — harmadrendű felekezetként volt kezelve, mivel az 1923-as román alkotmány 22. paragrafusa kimondta, hogy: az ortodox egyház domináns a román államban és a görög katolikus egyház is elsőbbséget élvez a többi fele- kezettel szemben. Hátrányosan érintette az egyházat többek között az 1921-es földreform5 és az oktatás románosítását megcélzó több intézkedés is. Habár a királyi Románia nem vonta kétségbe a magyar etnikumnak területén kisebbségként való létezését sem, a román uralom több megnyilvánulása okozott sok magyar embernek keserűséget, ennek következtében a Magyarország fennhatósága alá kerülés fölött érzett eufória nagyon is érthető. Meg lehet állapítani, hogy a 5 SCURTU-BUZATU 1998. 360. 6 Kelet felé. Magyar háborús dokumentumfilm, 1940. 7 TI1.KOVSZKY 1967. 18. » BALLÓ 1993.142. 5 VOGEL 2001.170-171. 158 Acta Papensia VI (2006) 1-4.
