Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Jakab Réka: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében
Műhely pesség száma csökkenni kezd. Ezzel is magyarázható, hogy piaci vonzáskörzete kisebb volt, mint pl. Győr vagy Veszprém körzete, úgy tűnik, hogy ekkor már nehezebben tudta felvenni a versenyt ezekkel a városokkal.” Pápa egyik fontos piachelye Győr volt. Az Esterházy család Pápa-Ugod-devecseri uradalmának központja, iskolái révén pedig kulturális hatása jóval szélesebb körű volt. A zsidó kereskedők, mindenekelőtt a terménykereskedők és bőrkereskedők (ezen kereskedelmi ágakban a zsidók igen nagy arányban vannak jelen, pl. a bőrkereskedők 67%-a zsidó volt) általában a polgárjoggal rendelkező kereskedőkhöz hasonló nagyságú, vagy azt meghaladó tőkével és jövedelemmel rendelkeztek. Ott, ahol ingatlanszerzésük tiltott vagy korlátozott volt, pénzüket általában bérletbe fektették, vagy hitelbe adták. Mivel sokkal nagyobb forgótőkére volt szükségük, mint a kézműveseknek, pénzük nem ingatlanokban, hanem áruban vagy hitelben feküdt.36 Pápán a zsidóság igen nagy arányban részesült a helyi és kiviteli kereskedelemből. Fokozatos nagyarányú piacszerzésük, jogosítványaik gyarapodása, egyáltalán számuk folyamatos növekedése a városi magisztrátust arra késztette, hogy megpróbálja a zsidóságot a város közös terheinek viselésébe is bevonni. 1825-ben azt panaszolják a vármegyének, hogy a zsidók az egész várost ellepték, csak a Belsővárosban több, mint 40 házat vásároltak és sokaságuk „az egész kereskedést felfalta''.37 A zsidóságnak a kereskedelemben való nagyarányú jelenléte tény, de amint a céhek monopóliumát a fejlődés akadályának tekintő uradalom is látta, a zsidók tevékenysége a város és környéke kereskedelmének fejlődésére jótékony hatással van. Nagy forgalmuk munkalehetőséget jelent a pápai fuvarosoknak is. Tevékenységük nem föltétlenül áll közvetlen összefüggésben az egyes keresztény kereskedők csődjével, hiszen köztük is ugyanolyan arányban előfordul csőd. Az 1828-as pápai összeírás mindössze két zsidó quaestort említ. Egyikük nemesi telken fekvő házban lakott. O hazai és külföldi termékekkel nagyban kereskedett, egy inast és két segédet tartott. A másik tőzsér ipari termékekkel kereskedett, egy öt szobás, két konyhás, kamrás, alápincézett házban lakott, istállója volt és két segédet tartott. A zsidó kalmárok száma jóval nagyobb volt (65 fő, 82,28%), akik egynegyede házalásból élt, 1/5-ük boltos kereskedő volt, 1/5-ük pedig lisztkereskedő. A többi kereskedő bőrrel, élelmiszerrel, gyümölccsel, tollal, ronggyal, vászonnal, stb. kereskedett. Pápán a kereskedők ■« BÁCSKAI 1988. 47. *- BÁCSKAI 1988. 120. 17 VeML IV. 1. b. 125/1825. sz. Acta Papensia VI (2006) 1-4. 109
