Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Újraolvasó - Trócsányi Dezső: A pápai református kollégium az 1848–49-i tanévben
UjRAOLVASÓ TRÖCSÁNYIDHSO1 A pápai református kollégium az 1848—49-i tanéuben1 2 1. Az 1531-ben létesült iskola aránylag nyugodtan fejlődött az első százharminc esztendőben. A város földesura a reformáció kezdetén Thurzó Elek volt, az ő támogatása és utódai, az Enyingi Török-család segítsége mellett az iskola aránylag békésen fejlődött. Mintája, éppúgy, mint több más magyar protestáns iskoláé, Trotzendorf goldbergi iskolája volt: az igazgató-tanár a legfelső fokon teológiát tanított; a középiskolai részben, amelynek legalsó osztálya az elemi ismereteket nyújtotta, a felső tagozat végzett diákjai mint „köztanítók" (publicus praeceptor) tanítottak. A diákságot Trotzendorf mintájára felhasználták az intézet rendfenntartó, gazdasági és fegyelmező munkájában. Az ellenreformáció megindulása után a kollégiumra is egyre súlyosabb idők következtek. 1671-ben az iskola igazgatóját, Kocsi Csergő Bálintot és az egyház lelkipásztorát, Séllyei Istvánt a pozsonyi vésztörvényszék elé idézik, s különböző börtönök után gályaraboknak adják el őket. 1752 tavaszán királyi rendelet tiltotta el a reformátusok vallásgyakorlatát Pápán, az egyház összes 1 Trócsányi Dezső (Sárospatak, 1889. január 3. - Pápa, 1962. szeptember 7.): filozófiai és pedagógiai író. Sárospatakon végezte el a református teológiai akadémiát, majd a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Hazai tanulmányai végeztével Németországban ösztöndíjas. 1929-ig középiskolai tanár (1917-től Pápán), 1929—1951 között a pápai teológián a filozófia és pedagógia tanára. 1951-től 1962 nyaráig a dunántúli református egyházkerület levéltárosa. O szervezte meg ( Szathmáry Lajossal) a pápai népfőiskolát 1941-ben. Mint filozófus a Böhm Károly körül kialakult magyar újkantiánus iskolához tartozott. Több középiskolai magyar nyelvtankönyvet írt. Jelentős művei: Mándi Márton István tudományos munkássága (Pápa, 1931); Bölcseleti bevezetés (Pápa, 1934); Bölcselettörténelem (Pápa, 1939). 2 A tanulmány először az „Embernevelés" c. folyóiratban jelent meg 1948-ban, a 203-211. oldalakon. — Embernevelés: 1945-1949 között havonta megjelenő nevelésügyi folyóirat a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének kiadásában. Szerkesztői Kemény Gábor, majd Stolmár László, Béki Ernő voltak. Főmunkatársak: Baránszky Jób László és Kovalovszky Miklós. Melléklapja az érdekvédelmi-politikai célokat szolgáló Pedagógus Értesítő volt, mely később önállóvá vált. Utóda a Pedagógusok Lapja lett. — A kollégium 1848/49-es történetének legújabb feldolgozása BODOLAY Géza: A türelmi rendelettől a forradalom és szabadságharc leveréséig (1781-1849) = A pápai kollégium története. Szerk. Trócsányi Zsolt. Bp., 1981. 82-232., különösen 195-197. ACTA PAPENSIA V (2005) 3-4. 327
