Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Újraolvasó - Trócsányi Dezső: A pápai református kollégium az 1848–49-i tanévben
ÚJRAOLVASÓ javait lefoglalták, a kollégiumot bezárták. A királyi önkény csak annyit engedett meg, hogy az iskola grammatikai osztályai működjenek a szomszéd nemesi községben: Adásztevelen. így tengődött az iskola harmincegy évig, mígnem 1783-ban a Türelmi Rendelet alapján visszatérhetett Pápára s „hamvaiból megelevenedett". 1790-ben egy nagyerélyű, nagytudású férfiú lett az iskola igazgatója, Mándi Márton István, a legelső és legkiválóbb magyar kantiánusok egyike. Mint tudós, mint tankönyvíró, mint iskolaszervező egyaránt kiválónak bizonyult. Buzgólkodása mellett nemcsak nagyszabású iskolaépület épült, hanem kifejlődött teljesen a felső tagozat is, mint teológiai főiskola, úgy, hogy 1797-ben a dunántúli református egyházkerület elismerte anyaiskolájául, mint amely alma mater az egyházkerület gyülekezeteibe lelkipásztorokat, iskoláiba tanárokat nevel. Mándi Márton Istvánnak 1831-ben történt halála után Tarczy Lajos lett a filozófiai tanszék örököse, aki nagy elődje után a pápai kollégiumnak legkiválóbb és legnagyobb hatású tanára. Tarczy Lajos már Hegel követője, s a legtudósabb magyar hegeliánusok egyike. Tarczy fiatalon lett vidéki tanár létére a Magyar Tudományos Akadémiának levelező, majd rendes tagja. „Természettan" c. munkájával a kétszáz aranyos akadémiai nagyjutalom kitüntetettje. Abban a tanévben, amelynek helyzetrajzát próbáljuk adni, ő volt a kollégium igazgatója is. 2. A kollégiumnak pontos helyzetrajzát adni ma szinte lehetetlen levéltárunk és könyvtárunk súlyos pusztulása miatt.3 Számottevő forrásunk csupán a kollégium érdemes történettanárának, Kis Ernőnek munkája, továbbá az iskola évkönyvei 1875/76-tól, de ezek sem teljességében.4 Előkerült már az Ifjúsági Képzőtársulat 1841-91. évi története is (Borsos Károly munkája), továbbá a társulat könyvtárának jegyzéke 1907-ből; valamint egy köteg különböző időkből való önképzőköri munka. Az 1841/42. évből való igazgatói fegyelmi napló is szolgáltat néhány adatot arra nézve, milyen volt a negyvenes évek diákélete. 3 A tanulmány a II. világháború pusztítása után, 1947/48-ban készült. 1 KIS Ernő: A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története 1531-1895. Pápa, 1896. 328 Acta Papensia V (2005) 3-4.
