Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Forrásközlés - Hudi József: A pápai városi hadnagy hivatali utasítása a XVIII. századból
Forrásközlés eleji hivatalszervezet, az egyes tisztségviselők munkaköre, egymáshoz való viszonya.3 Ebben az időszakban nem beszélhetünk egységes városigazgatásról, mivel a város területén több külön önkormányzat működött: 1842-ig (egyesítésükig) külön igazgatás alatt állt a Belsőváros, a két külsőváros (Alsó- és Felsőváros); emellett külön önkormányzat (nemesi község) igazgatta a nemeseket. Polgári feladatokat is ellátott a zsidó község. Végül a református kollégium is autonómiát élvezett, a várostól független, önálló életet élt.4 A belsőváros élén a városbíró vezette 12 tagú tanács állt, melynek munkáját - a szabad királyi városokhoz hasonlóan - az ún. választott község (külső tanács) segítette.5 A magisztrátus döntéseit főbíró és a polgárok által választott többi tisztségviselő (gyámatya, malombíró, tókerti felügyelő, perceptor, kvártélymester stb.) hajtotta végre.6 A városi hadnagy a polgárváros, a belsőváros tisztségviselője volt, aki több feladatkört látott el egyszerre: egy személyben volt rendőrkapitány, tűzoltóparancsnok és városgazda.7 Az uradalom iratanyagában már az 1750- es években találkozunk e tisztséggel.8 A tisztújításon megválasztott hadnagy a XVIII. század végén a következő esküt tette le: Én N. N. esküszöm az élő Istenre, tellyes Szlent] Háromságra, ki Atya, Fiú, Szent Lélek egy őrök Isten; hogy én ezen hadnagyi hivatalban, mellyre választattam, a nékem ki adott rendelések szerént, mindennémű kötelességemben, melly akár Eő 3 Veszprém Megyei Levéltár (VeML) V. 11. Pápa belsővárosi tisztviselők jegyzőkönyve: „Privilegiált Pápa [Mező] Várasi Hivatalba lévő Tisztek Kötelességérül, és azoknak Eszendőbéli tűzetéseikről szólló Jegyző Könyv" 1780-1823. 4 Erről bővebben HUDI József: Pápa város önkormányzata a XVIII-XIX. században. = Két konferencia. A Pápai Művelődéstörténeti Társaság 2002. június 16-án rendezett igazgatástörténeti és 2003. szeptember 20-án tartott képzőművészeti tanácskozásának előadásai. Szerk. Hermann István-Mezei Zsolt. Pápa, 2004. 47-53. 5 A XVIII. század végén elvileg 40 tagú, 1842-től átmenetileg 80 tagú volt a választott község. Az 1842-es városegyesítéskor a tanácstagok számát 20-ra emelték; 10 tanácsnok a belsővárosi, 5-5 az alsó- és felsővárosi polgárok közül került ki. 6 A Belsőváros önkormányzatáról készült összefoglalás HUDI József: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730-1847). Fejezetek Pápa történetéből 2. Pápa, 1995. 33-80. A tanácsról az 1730-as évek elejéről származó első honismereti leírás is megemlékezik: ifj. HERMANN István: Szentmiklósi és óvári Pongrácz Gáspár pápai plébános városleírása a XVIII. század elejéről. Jókai Füzetek 26. Pápa, 1999. 24., 39. 7 A hadnagyi tisztségről HUDI 1995. 54-56. 8 Magyar Országos Levéltár P 1216. Az Esterházy család pápai ágának levéltára. Capsa 53. Nro. 53. Pápa város hadnagya 1756/57. évi számadásainak felülvizsgálata. Az 1725. február 25- én jóváhagyott városi tűzrendészeti statútumokban a hadnagy nem szerepel, a tűzvédelmet és éjszakai őrséget a bírák a főstrázsamester, strázsamester és tizedesek segítségével biztosítják. Vö. KIS 1905. 83-84. 304 Acta PAPENSIA V (2005) 3-4.
