Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Kirsch Attila: Sokorópátkai Szabó István politikai tevékenysége 1919–1931
Műhely vényhatósági joggal felruházott városok kivételével a nyílt szavazást vezette be.28 A kormányzópárt jelöltjei ezen a választáson a régi kisgazdapárti politikusokból, a Bethlen körül csoportosuló ún. „disszidensek"-ből, és a KNEP régi harcosaiból verbuválódtak. Sokorópátkai Szabó István az 1920-as választáshoz hasonlóan ismét a győrszentmártoni kerületben indult. Jelölését 1922. május 24-én regisztrálta a győrszentmártoni választási iroda. Két ellenjelölttel kellett szembenéznie: Markos Gyulával,29 aki a Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt tagjaként — ismeretlenül — gyenge esélyekkel indult, illetve Szmrecsányi Györggyel,30 aki a Friedrich-féle párt jelöltje volt.31 Szmrecsányi tapasztalt politikus volt. Friedrich Istvánnal együtt lépett ki a KNEP-ből, és az ő pártjában az első nemzetgyűlés idején a kormány ellenzékéhez tartozott. A kampányban személyeskedésig menő harcot vívott Sokorópátkaival. Ehhez hozzájárul — mai kifejezéssel élve — a médiatámogatás is, hiszen Szmrecsányit a Dunántúli Hírlap, míg Sokorópátkai Szabót a Győri Hírlap támogatta. Szabó István május 25-én kezdte kampányát Kajáron, ahol választási gyűlést tartott. Aznap még Szerecsenyben is szerepelt, a következő napon pedig Csikvánd, Malomsok, Szemere voltak a kam- pánykörút állomásai. A Győri Hírlap szerint mindenütt lelkesedés fogadta, csak Gyarmaton vallott kudarcot, ahol mindössze néhány ember jelent meg a rendezvényén. Beszédeiben általában időszerű politikai kérdéseket elemzett. Kiemelte, hogy a királykérdés most nem aktuális, mert a nemzetnek, az országnak előbb meg kell erősödnie, hogy az Antant előtt kedvezőbb színben tűnjék föl. Szokása szerint a földműves réteg nemzetgazdasági fontosságát hangsúlyozta, de ugyanilyen fontosnak tüntette fel az ipar és a kereskedelem szerepét is. Lándzsát tört az egységes kormányzópárt mellett: „fő törekvésem mindig az volt — mondta —, hogy közös platform létesítésével a polgári társadalmat egy harcképes egységgé összefoglaljuk... Ezt a kitűzött célt, úgy érzem, most közelítettük meg az újjáalakulással. "32 29 PÖLÖSKEI Ferenc: Horthy és hatalmi rendszere (1919-1922). Budapest, 1977.191-193. 29 Markos Gyula életére és működésére vonatkozóan sem szakirodalmi, sem levéltári adatokat nem találtam. 30 Szmrecsányi György (1876-1932) legitimista politikus. 1905-ben a Szabadelvű Párt programjával választották országgyűlési képviselővé, később a Néppárthoz csatlakozott. 1917-1918- ban Pozsony város és vármegye fősipánja volt. 1919-ben Bécsben részt vett a Bethlen vezette antibolsevista komité munkájában. 1920-1921-ben a nemzetgyűlés alelnöke is volt. 31 GyMSML Nemzetgyűlési választási jegyzőkönyv, 1922. május. 24. 32 A Győri Hírlap 1922. május 25. és június 31. közötti számai alapján. Acta Papensia V (2005) 3-4. 257
