Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Kirsch Attila: Sokorópátkai Szabó István politikai tevékenysége 1919–1931
Műhely Mindeközben a Dunántúli Hírlap Szmrecsányit, mint „leendő képviselőt" éltette. Ő Győrszentmártonban kezdte korteskörútját. Sokorópátkait hálátlansággal vádolta Friedrich Istvánnal szemben, hiszen „ő csinált belőle politikust". Igazságos adózást követelt, és azt, hogy a közszükségleti cikkekre ne vessenek ki adót. A földreform tervezetét is rossznak találta.33 A választásokra június 1-jén került sor. A győrszentmártoni kerületben Markos Gyula 3383, Sokorópátkai Szabó István 3636, Szmrecsányi György 4678 szavazatot kapott. A választójogi törvény értelmében pótválasztást kellett kiírni, amelyre június 11-én került sor. Az eredmény szerint Sokorópátkai Szabó István 6511 vokssal legyőzte Szmrecsányi Györgyöt, aki 6412 szavazatot kapott. így Szabó István másodszor is a győrszentmártoni kerület nemzetgyűlési képviselője lett.34 MÁSODIK CIKLUSA A NEMZETGYŰLÉSBEN (1922-1926) A választáson az Egységes Párt 140 mandátumot szerzett, a második helyezett 25-öt, a legitimista ellenzék 20, a Rassay-féle Nemzeti Szabadelvű Párt 8, a 48-as Függetlenségi Párt 2, a Vázsonyi-féle Demokrata Párt 2 képviselői helyhez jutott. Az eredmény megerősítette gróf Bethlen István pozícióját.35 Ebben a nemzetgyűlésben Sokorópátkai Szabó István a földművelésügyi, közigazgatási, közjogi, pénzügyi, szanálási és véderő-bizottságoknak lett a tagja.36 Első felszólalásában a hatályban lévő, termelőket sújtó hatósági eljárási rendeletet bírálta, amely a piacokon árusító falusi gazdákat a hatóságilag megszabott árak betartására kötelezte. Kifejtette, hogy a hatóság az árakat egyre lejjebb viszi, a termelőnek egyre kisebb lesz a haszna. Konkrét példákat is említett a belügyminiszterhez szóló interpellációjában. (Beszédét többször közbekiabálásokkal zavarták meg, és szemére vetették, hogy hogyan meri vádolni a hatóságot.) A miniszter vizsgálatot ígért.37 1923. január 9-i hozzászólásában a kiviteli illeték eltörlését követelte, mivel az szintén az őstermelők életét keseríti. Az iskolarendszer kapcsán a 8 osztályos modell bevezetését szorgalmazta azzal, hogy az utolsó két évben a 33 Dunántúli Hírlap 1922. május 23-május 31-ig terjedő számai alapján. 34 GyMSML Győrszentmártoni kerület pótválasztási jegyzőkönyve, 1922. június 11. 35 PÖLÖSKEI Ferenc: Horthy és hatalmi rendszere (1919—1922). Budapest, 1977. 200-202. 36 Parlamenti almanach az 1922-1927. évi nemzetgyűlésre. (Sturm-féle országgyűlési almanach). Szerk. Baján Gyula. Bp., [1922]. 384-385. 37 Nemzetgyűlési jegyzőkönyv, 1922. szeptember 13., 49. ülés 258 Acta PAPENSIA V (2005) 3-4.
