Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Kirsch Attila: Sokorópátkai Szabó István politikai tevékenysége 1919–1931
Műhely AZ 1922. ÉVI NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1921. március 21-én IV. Károly király váratlanul Magyarországra érkezett, hogy elfoglalja trónját. Kísérlete azonban kudarccal végződött, kénytelen volt visszatérni Svájcba.26 Ez az esemény belpolitikai válságot okozott, s a Teleki-kormány bukásához vezetett. 1921. április 14-én Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké. Bethlen célja az volt, hogy hatalmi bázisát megerősítse és erős kormánypártot hozzon létre. Az egységes kormánypárt megalakításának előkészítése 1921 novemberében kezdődött. Bethlen december elejétől megbeszéléseket folytatott a Kisgazdapárt gazdagparaszti-kisbirtokos szárnyának vezetőivel. Ugyanakkor titokban tárgyalások folytak a kis- és középparaszti szárny képviselőivel is. Ezeknek a megbeszéléseknek az lett az eredménye, hogy a Kisgazdapárt december 24-én olyan határozatot fogadott el, amely szerint más pártból való képviselők is beléphetnek a Kisgazdapártba, ezért a párt nevébe felveszik a „polgári" jelzőt is. Ez ellen a kis- és középparaszti szárny képviselői tiltakoztak. Maga Bethlen 1922. január 2-i beszédében fejtette ki először az egységes kormánypárt megalakításának szükségességét. A gazdagparaszti frakció tagjai nagy lelkesedéssel üdvözölték Bethlen beszédét, mert a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítését akarták, hiszen az így létrehozott kormánypártban jelentősebb hatalmi pozíciókat szerezhettek. Bethlen igyekezett a KNEP-ből is elvonni azokat, akik számára veszélyesek lehettek. A kormánypárttá bővülés politikai folyamata 1922. január 15. és február 23. közötti időszakra tehető, amint ezt Sipos József tanulmánya kimutatta.27 * Ez a politikai akció megteremtette Bethlen számára a hatalomhoz szükséges bázist. Elérte, hogy még ebben az évben új választásokat tartsanak. Március 2-án kiadták az új választójogi rendeletet, amely választójogot biztosított minden 4 elemit végzett, 24. életévét betöltött férfinak, aki 10 év óta magyar állampolgár, és két év óta ugyanabban a községben lakik, ott lakása van. Nők esetében szigorúbb feltételeket szabtak. A választójogot a 6 elemi osztály elvégzéséhez, a 30. életév betöltéséhez, 10 évi magyar állampolgársághoz, és 2 évi helyben lakáshoz kötötték. A rendelkezés a főváros és a tör26 IV. Károly még egyszer, 1921 októberében kísérletet tett a trón visszafoglalására, ám a budaörsi csatában katonailag is vereséget szenvedve, végleg le kellett tenni a visszatérésről. 22 SIPOS József: Adalékok a Bethleni konszolidáció politikai és jogi vonatkozásaihoz. Kézirat, Szeged, 1972. 78 p. 256 Acta Papensia V (2005) 3-4.
