Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Kirsch Attila: Sokorópátkai Szabó István politikai tevékenysége 1919–1931
Műhely Az elemi iskolák állapotát és a tanítóhiányt is felvetette egyik hozzászólásában.22 „A falusi iskolák nádfedelű vityillóiban száznál több gyermek van összezsúfolva, és ezeket egyetlen tanító tanítja... De ennél még szomorúbb az a kép, hogy közel 3-400 iskolában nincs tanító."23 1920-ban született egy rendelkezés a tanítói kinevezések feltételeiről, s ez korlátok közé szorította a tanítói állásba való kinevezéseket. Sokorópátkai Szabó István ennek a rendelkezésnek az érvénytelenítését kérte, és a problémára megoldást várt a kultuszminisztertől. Ennek kapcsán támogatólag említette a numerus clausus-rendszert is, mert szerinte a zsidó származású hallgatók túlsúlya miatt a tehetséges parasztfiatalok nem jutnak be az egyetemi oktatási rendszerbe. A földek haszonbérletére, illetve a haszonbérlettel kapcsolatos visszaélésekre is felhívta a figyelmet.24 Sok gazda, miután földjét bérbe adta, önkényesen felemelte a bérleti díjat. Szabó István állami szabályozást és ellenőrzést kért ezzel kapcsolatban. A belügyminiszterhez a piaci árak maximalizálásáról is nyújtott be interpellációt. Ellenezte a piaci árak központi maximalizálását, hiszen ez az őstermelőket sújtaná, a fekete kereskedelmet űzőknek pedig kedvezne. Feltette a kérdést: tud-e egyáltalán a belügyminiszter arról, hogy a győri piacon a rendőrség ármaximalizálást végez? A sajtószabadság korlátozását érintő felszólalása is volt Szabó Istvánnak.25 Az egyik újság azt írta, hogy a Hangya Szövetkezetekben előfordulnak bizonyos visszaélések. Kérte az igazságügy-minisztert, hogy fokozzák a cenzúrát az ezekhez hasonló ügyekben. Sokorópátkai Szabó István nemzetgyűlési képviselőként szoros kapcsolatot ápolt választókerületével. Miniszterként és „csak" képviselőként is Téten tartotta nagygyűléseit. Lovas bandériumos népünnepélyek voltak ezek, ahol régi barátai és harcostársai (pl. Csemez István földbirtokos) is szót kaptak. Még miniszterként tartott első nagygyűlésén bejelentette, hogy állandó irodát nyit Győrben, a Fehér Hajó fogadóban, ahol választói felkereshetik. Ezekben az években sorra járta körzete meghatározó falvait. 1921-es téti gyűlésén hangsúlyozta: a képviselő feladata elsősorban nem különböző ügyek „kijárása", hanem az ország szolgálata. Választói jól tudják, hogy ezernél több ügyben kérték segítségét, s ő minden jogos kérést támogatott. Beszédét érdekes felhívással zárta: felhatalmazást kért választóitól, hogy — amennyiben a kormány a falu érdekeivel ellentétes döntéseket hozna — a kormány ellenében, a nép érdekében felléphessen. A tömeg zajos éljenzéssel helyeselt. 22 Nemzetgyűlési jegyzőkönyv, 1921. június 9., 205. ülés 23 Nemzetgyűlési jegyzőkönyv, 1921. június 9., 205. ülés 24 Nemzetgyűlési jegyzőkönyv, 1921. június 10., 206. ülés 25 Nemzetgyűlési jegyzőkönyv, 1922. január 5., 209. ülés Acta Papensia V (2005) 3-4. 255
