Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Bánkiné Molnár Erzsébet: Települési igazgatás és jogszolgáltatás a Jászkun kerületben
Műhely Községi bíróságok A települések mindennapi életében a legközvetlenebb jogszolgáltatást a tanács, mint bíróság, azaz a tanácstörvényszék végezte. A tanácstörvényszék mindenkor kollegiális bíróság volt, változó létszámmal, legkevesebb három taggal működött. Elén a főbíró állt, akit biráskodási munkájában erre kijelölt szenátorok segítettek. A tanúkihallgatást igénylő esetekben a vallomásokat és az ítéletet is írásba foglalták. 1745 után a tanácstörvényszék hatásköre hat forint alatti károkozásra terjedt, 1776-tól ezt az értékhatárt tíz forintra emelték. Az ítélkezést és a tanúk vallomásait a nótárius foglalta írásba, ezért neki mind a kihallgatáson, mind az ítélethozatalnál jelen kellett lennie.7 Testi fenyítést csak három bírósági tag közös ítéletével szabhattak ki. 1816-tól a tilalomtörőkre is csak három vagy négy tanácsbelivel együtt mondhattak ítéletet.8 A békebírói feladatokat a helység főbírója egyedül láthatta el. Mégis sokszor a békebíráskodás a felek által elfogadott személyek előtt, úgynevezett arbiter bírák előtt történt. A helyi panaszokat a főbíró személyesen ítélte. Ezeket a rövid úton bevégzett bírói ítéleteket külön naplóban vezették. Félegyházán 1750-ig a törvénykezés szóbeli formáját gyakorolták. A peres felek megjelentek a bíróság előtt, ahol előadták a sérelmeiket, és a főbíró azonnal meghozta az ítéletet.9 A szóbeliség csak a per lebonyolítására vonatkozott, a tényállást és a határozatot bejegyezték a tanács jegyzőkönyvébe. A kezdeti időszakban minden jelenlevő szenátor részt vett az ítélethozatalban, amit az egész testület szavazatával mondtak ki. A prókátorok közreműködését 1750-től szorgalmazta a generális közgyűlés, de a helységekben még hosszú évtizedekig megmaradtak a közvetlen törvénykezési módnál. A prókátorok a fellebbezéseknél, illetve a különböző fokozatú kerületi bíróságokon kaptak közreműködési lehetőséget. A tanácstörvényszék a polgári perek közül első folyamodású bíróság volt az illető község lakosai között vagy lakosai ellen indított birtokjogi ügyekben. Előtte kezdődhettek az adóssági és osztályos perek, a helység bel-és külterületén levő ingó és ingatlan vagyonra vonatkozó perek, az elővételi jogok megsértése miatti panaszok és perek. Az első folyamodású tanácstörvényszék ítélt a kihágásokban, és a kisebb bűnügyekben.10 7 BKML Kh. lt. Prot. Curr. 6. 155/1776. * BKML Kh. lt. Prot. XXVI. 12. p. /1816. jan. 27. 7 BKML Kf. lt. Prot. 1. 37/1750. GYÁRFÁS 1866. Acta Papensia V (2005) 3-4. 241
