Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Bánkiné Molnár Erzsébet: Települési igazgatás és jogszolgáltatás a Jászkun kerületben
Műhely A birtokossági gyűlések A jászkun redempcióban megváltott osztatlan közös tulajdonnal a birtokosok közössége rendelkezett. A redemptus birtokosok közössége 1848-ig azonos a politikai községgel. A tulajdonosi érdekérvényesítést, és a politikai élet koordinálását a redemptusok a tanácsra hagyták, s csak a nagyobb horderejű politikai és gazdasági ügyek eldöntésébe szóltak bele. Beleszólásuk az úgynevezett nagyobb gyűléseken történt, ahol a tanács és a tekintélyesebb birtokosok együtt határoztak. A birtokosok az ülés napirendjének meghirdetésével értesültek a tárgyalandó gazdasági kérdésekről, s aki akart az megjelenhetett, véleményt nyilváníthatott és szavazhatott. A tanácsülési jegyzőkönyvbe mindenkor feljegyezték a megjelent birtokosok nevét. A jászkun birtokosok közössége, amint azt egy korábbi tanulmányban már kifejtettem5 nem tekinthető nemesi közbirtokosságnak. A redempcióban kollektív nemességet nyert Jászkun Kerület birtokosai nem alkottak compossessoratust. A nemesi közbirtokosságok sajátosságait és a községekhez való viszonyát elemezve megállapítottam, hogy a jászkun településeken a redempció után kialakult közbirtokosság, birtokos közösség csupán bizonyos vonásokban hasonlítható a nemesi közbirtokossághoz. Fodor Ferenc6 a jász községekről azt állapította meg, hogy azok gazdasági közösségek. Kutatásaim Fodor megállapítását az egész Jászkun Kerületre igazolják. A jászkun községek maguk szabták ki maguknak a gazdálkodási formát, s a közös döntések hatálya mindenkire egyformán kiterjedt. A döntések ezért „nagyobb gyűlésekben" születtek, a birtokosok, azaz az osztatlan tulajdon tulajdonosainak beleszólásával és szavazatával. A Jászkun Kerületben nem volt szükség a közbirtokossági szervezet elkülönülésére, hiszen a politikai élet irányítói ugyanabból a társadalmi csoportból kerültek ki, mint a gazdasági élet vezetői. A gazdasági gyűléseket 1848 után váltották fel az intézményesült közbirtokosság külön tartott birtokossági ülései. Az átalakulás formai és tartalmi változásokat és a birtokossági vagyon elkülönítését eredményezte. Az 1848 utáni közbirtokosságok már nem települési, hanem csoportérdeket érvényesítettek, s nem sorolhatók a helyi önkormányzat irányító, döntéshozó testületéi közé. 5 BÁN KÍNÉ 1998. 6 FODOR 1942. 240 Acta Papensia V (2005) 3-4.
