Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?
Műhely Losoncon és Rimaszombatban, papképzés és filozófiai alapú teológiai oktatás pedig három „fiók anyaiskolában": Miskolcon, Máramarosszigeten és Hódmezővásárhelyen folyt.61 Mi a helyzet a pápai kollégiummal 1752-es bezáratása előtt? Amint Trócsányi Zsolt kimutatta, valóban van saját partikulahálózata.62 Ezt saját kutatásaink is alátámasztották, eredményeit újabb adatokkal is sikerült kiegészítenünk. A pápai református kollégium diákjai 1585-1861. című, kiadás előtt álló munkánk I. kötetének bevezető tanulmánya térképet is közölni fog a kollégium XVIII. századi partikulahálózatáról: részint a diákok származáshelyeiről, részint pedig azon iskolákról, ahová a kollégiumban tanuló öregdiákok mentek ki rektornak. A saját partikulahálózat azonban önmagában még nem bizonyíték arra, hogy egy oktatási intézmény anyaiskola, hiszen - mint említettük - a partikulahálózat lehet többfokozatú is. Elég pusztán az 1648-ban tartott sárospataki zsinat iskolaügyi határozataira hivatkoznunk, mely négy csoportba sorolta a pataki kollégium alá rendelt partikulákat. A legfelsőhöz, melyet mi fiók anyaiskolának neveztünk, a gönci, tarcali, tokaji, keresztúri, olasz- liszkai és sátoraljaújhelyi iskola lett sorolva. Ezekben nemcsak a teljes latin nyelvtani és poétikai-retorikai anyagot, valamint a logikát és a görög nyelvet tanították, hanem a filozófia és teológia alapjait is, sőt, azt is előírták, hogy hetente felváltva kell filozófiai vagy teológiai vitákat tartani.63 Ugye emlékszünk? Az első esetben Torkos Jakab püspök és Osvald Zsigmond presbi61 Uo. 558-559, 561. 62 TRÓCSÁNYI 1988. 62. 63 Scholae particulares in hisce partibus Cis-tybiscanis in certum ordinem redigendae et limitandae sunt, ne ubivis docere quidlibet liceat rectoribus. [l.J Ludi rectores in pagis et oppidis, ubi praeter domesticos pueros succrescentes sustentari nequeunt, supra grammaticam nihil doceant. ... [2.] In scholis oppidanis, quales sunt schola Tolcsvensis, Bényeiensis, Szentpéteriensis, Ujlakiensis, etc., ubi videlicet adolescentes aliquot commode sustentari possunt, praeter elementa literarum et grammaticae docere licebit syntaxin et poesin, quin etiam elementa rhetorices breviter explicare, si adolescentes habiles reperiantur, necnon rudimenta Graecae linguae. ... [3.] In maioribus oppidis, quales sunt Miskolc, Rimaszombath, Szikszó, Thálya, Szánthó, Ungvár, etc., ubi nimirum maior frequentia studiosorum adolescentum haberi potest, supra grammaticam, syntaxin et poesin ex professo doceri debet rhetorica seu purior eloquentia tam ligata, quam soluta; logicae item et Graecae linguae rudimenta in gratiam illorum, qui mediocriter profecerunt in puriore eloquentia Latina. ... [4.] In scholis autem particularibus, quae gymnasio Patachiensi proxime subordinantur, ex quibus videlicet schola Patachina suppleri debet, sicuti Göncina, Tarcaliensi, Tokajina, Keresztúrivá, Liscensi et Ujheliensi, supra artes inferiores ex professo doceri debet Logica Keckermanni theoretice et practice, itemque Graeca lingua, quibus fundamenta philosophiae et theologiae in gratiam promovendorum in gymnasium Pathaciense adiungi possunt commode, ubi disputationes quoque singulis septimanis alternatim philosophicas et theologicas non solum permittimus, sed etiam serio iniungimus. HEGEDŰS 1862. 445-446. Ismerteti MÉSZÁROS 1981. 379-380. és HÖRCSIK 1998. 31. Acta Papensia V (2005) 1-2. 19
