Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?
Műhely ter, a másodikban pedig az 1630-as pápai zsinat kifejezései köszönnek visz- sza! Ilyen alapon akár Pápát is nyugodtan lehetne a fiók anyaiskolák közé sorolni. Az alapkérdést, vajon Pápa partikula-e, végső soron azonban az dönti el, hogy megfelel-e a partikulákkal szemben támasztott kettős követelménynek. Ezért a következő két szempontot kell vizsgálat tárgyává tennünk: egyrészt az iskolatörvények eredetét (önállóak a pápai kollégium törvényei, vagy valamely másik tanintézményét másolják?), másrészt pedig a tanszemélyzet képzési helyét (a pápai rektorok az ottani kollégiumban végeztek tanulmányaikat esetleg egy külföldi egyetemen tökéletesítve, vagy rendszeresen egy másik hazai kollégiumból érkeztek?). Az első kérdéssel kapcsolatban a szakirodalom afelé hajlik, hogy Debrecent jelölje meg mintának: a pápai kollégium „történeti fejlődésére a debreceni iskolakollégium gyakorolta a legnagyobb hatást, különösen ha iskolatörvényeit tekintjük. De erre mutat a rektorok, professzorok, preceptorok jogainak, feladatkörének, valamint a kollégiumi legációknak és szupli- kációknak egész rendszere is."64 Ezzel a véleménnyel mi is egyetértünk. így felmerülhet a gyanú, hogy Nagy Sándornak van igaza: a pápai kollégium Debrecen fiók anyaiskolája, tehát partikulája volt. Ugyanakkor bonyolódik a helyzet, ha a rektorok képzési helyét vizsgáljuk. Lássuk erről a 2. sz. sematikus ábrát! Szembetűnő, hogy a pápai rektorok kétségtelenül sokszor jöttek Debrecenből (15 eset), de még többször Sárospatakról (23 eset). (2 esetben történt meg, hogy a későbbi pápai rektor előbb Debrecenben, majd Patakon is tanult.) Patakon pápai rektorságot nyerni igen megbecsült dolog volt: az 1726-os rendszabály szerint, mely rangsorolta az iskolamesteri állásokat, a miskolci után a második helyen említették Pápát (ezt Rimaszombat, Győr, Veszprém, Losonc és Kassa követte).65 64 BAJKÓ 1976.180-181. Lásd még: BAJKÓ é. n. 19. 65 HÖRCSIK 1998. 32. Levéltárunkban fennmaradt egy Sztankovánszky András veszprémi alispán által kiállított útlevél is: Passusom Exhibealo ezen Tekintetes Nemes Veszprém Vármegyében Papa Városában Helvetica Confession lévő Uraimék expressus Embereiket, úgymint Gondan János és Eösz Mihály Uraimékat küldik az Dunántúl lévő részekre, signanter Sáros Patakra Schola Mesterért.. .Pápa, 1729. július 27. DREL III. 62. e. Pápai református egyházközség iratai, Liszkay- gyűjtemény, 181. sz. 20 Acta Papensia V (2005) 1-2.
