Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?
Műhely ugyanez volt-e a helyzet. Az igenlő választ alátámasztani látszik a már oly sokat emlegetett 1630-as zsinati határozat, ugyanakkor elgondolkodtató az a tény, hogy az 1630-1640-es években szolgáló pápai rektorok pápai előtanulmányaik után közvetlenül külföldi akadémiákra mentek tanulni, tehát ez alapján ekkor első élvonalbelinek tűnhet a pápai kollégium oktatási szintje (bővebben erről a partikula-vita kapcsán hamarosan szót ejtünk). A kérdést biztosabban csak az döntheti el, ha az archontológiai-prozopográfiai módszert kiterjesztjük erre a korszakra is. Ezt a jövőben el kívánjuk végezni, bár korlátái és nehézségei már most látszanak, ugyanis a pápai diáknévsorok éppen az 1630-as éveket megelőzően válnak nagyon foghíjassá és eléggé megbízhatatlanná. Végül, korábbi ígéretünkhöz híven hadd térjük ki a „partikula-vitára" is! Egy iskolát akkor tekinthetünk egy másik intézmény partikulájának, ha egyszerre két kritérium adott: egyrészt iskolarektorát rendszeresen ugyanabból az anyaiskolából kapja, másrészt a tananyag tartalmát és beosztását, az oktatás módszerét és szellemét illetően szintén az anyaiskola szolgál mintául. Az iskolamester saját intézményében gyakorlatilag az anyaiskolát próbálja kicsiben leképezni, így iskolája az anyaiskola részecskéje (particula) lesz. Ezáltal az anyaiskola valóságos iskolarendszer-központként működik, különféle szintű iskolák partikulahálózata veszi körül.57 A partikulahálózat legtöbbször többrétegű: a XVII-XVIII. századi források legalább négy vagy öt rétegét különböztetik meg a pusztán az elemi ismereteket, vagy már a latin nyelvtan bizonyos elemeit is oktató partikuláris kisiskoláktól kezdve a teljes latin nyelvtant oktató partikuláris kisgimná- ziumon, a poétikai-retorikai ismereteket is átadó partikuláris (nagy)gimná- ziumon át a teológia alapelemeit és valamelyes filozófiai alapvetést is kínáló partikuláris „fiók anyaiskolákig". Ez utóbbiak teljesen a kollégiumi berendezkedés képét nyújtották, tógát viselő öregdiákjai voltak, akik papi pályára készültek, önkormányzati testületet (coetus) alkotva együtt laktak.58 Pedagógusaikat az anyaiskolából kapták, de ők maguk is bocsátottak ki falaik közül iskolarektorokat a kisebb helységek parükuláris nagy-, kisgimnáziumaiba vagy kisiskoláiba.59 Ilyen fiók anyaiskolája volt például Sárospataknak a XVII. században a tarcali vagy a kassai református iskola, melyek szabályzataiban is visszaköszön az 1621-es pataki minta.60 Száz évvel később, 1766-ban partikuláris gimnázium működött például Nagykőrösön, Kecskeméten, 57 MÉSZÁROS 1981. 369, 377. TRÓCSÁNYI1988. 61-62. 58 MÉSZÁROS 1981. 557-558. 59 Uo. 370-371, 374. 60 Uo. 369, 371. 18 Acta Papensia V (2005) 1-2.
