Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?
Műhely A megoldáshoz alighanem úgy juthatunk el, ha — felvéve a korábban elhagyott fonalat — a kérdést gyakorlati oldalról fogalmazzuk meg: elégsé- ges-e a pápai kollégiumban folyó teológia-oktatás ahhoz, hogy papok, rektorok közvetlenül innen (hazai vagy külföldi továbbtanulás nélkül) kerüljenek ki a dunántúli gyülekezetekbe? Ennek igen fáradságos, de egyetlen járható módja az archontológiai- prozopográfiai módszer, melynek során lehetőleg minél nagyobb statisztikai mintavételi aránnyal dolgozva, tehát minél több vizsgálati alany esetében tárjuk fel életpályájukat, hogy aztán következtetéseinket százalékos kimutatások alapján vonhassuk le.55 Esetünkben a cél az volt, hogy minél több olyan prédikátor és iskolamester életpályáját rekonstruáljuk (vagyis tanulmányaikra és állomáshelyeikre vonatkozó adataikat összegyűjtsük), akik legalábbis a XVIII. század első kétharmadában Pápán és általában a dunántúli gyülekezetekben szolgáltak. A pápai rektorokat és lelkészeket a kezdetektől egészen 1797-ig teljességre törekvőén összegyűjtöttük, a dunántúli lelkészek és rektorok listájának ösz- szeállításakor pedig azokkal a személyekkel kezdtünk, akik pályája az 1680- as évektől ívelt felfelé, és azokkal zártuk, akik feltételezett pápai tanulmányaikat még az adászteveli korszak előtt folytathatták, tehát esetleges hazai és külföldi továbbtanulást is beszámítva papi vagy iskolamesteri szolgálatukat az 1760-as években kezdték. Kutatásaink eredményeképpen egy közel ezer személyre vonatkozó adattár állt össze, melyet e tanulmány függelékében teszünk közzé. Az adatok százalékos elemzéséből levonható következtetéseinket azonban ehelyütt fejtjük ki. Milyen összkép bontakozik ki lelkészeink és rektoraink tanulmányainak elemzéséből? A vizsgált korszakban a pápai lelkészek 29,4, a pápai rektorok 35,7, az egyházkerület többi lelkészének 25,2, rektorának 42,5%-a (összességüknek 29,7%-a) tanult a pápai kollégiumban. Ezek feltűnően kicsi számok! A Pápán nem tanult 64,9%-ot 100%-nak véve 46,9% tanult Debrecenben, 19,1% Sárospatakon, 10,1% az erdélyi kollégiumokban (Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és Nagyenyeden), 8,4% egymás után többet is látogatott ezek közül, 2,7% pedig a második élvonalbeli kollégiumok valamelyikét (Szatmár, Nagybánya, Máramarossziget) végezte. Acta Papensia V (2005) 1-2. 55 Ezzel a módszerrel készült a Mátyás- és Jagelló-kori magyar egyházi középréteg szociográfiai elemzése is. KÖBLÖS 1994. 7—10. 16
