Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Szemle - Adriányi Gábor: A Vatikán keleti politikája 1939–1978. A Mindszenty-ügy
Szemle ADRIÁNYI Gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország 1939-1978. A Mindszenty-ügy. Bp., Kairosz, 2004. 250 oldal. Az elmúlt másfél évtizedben örvendetesen megszaporodtak a közelmúlt (elsősorban a XX. század) magyar egyháztörténetével foglalkozó publikációk. Jelentős forráskiadások láttak napvilágot, amelyek megalapozhatják a további kutatásokat. Az egykori, még élő (vagy a 90-es évek elején még élt) szemtanúk a rendszerváltás óta megírták visszaemlékezéseiket, amelyek — bár szubjektív módon — értékes adalékokkal szolgálhatnak azok számára, akik szeretnék jobban megérteni, mi is történt az elmúlt században a magyarországi egyházakkal, egyházakban. A Magyar Katolikus Egyház elmúlt 50- 80 éve nem vizsgálható Mmdszenty lázsef bíboros, esztergomi érsek alakjának ismerete nélkül. Noha személye történeti szempontból megkerülhetetlen, a 80-as évek végéig még a nevét sem volt szabad nyilvánosan kiejteni, mert a kommunista politikai közbeszéd szerint ő maga volt a megtestesült „klerikális reakció", az őskonzervatív, feudális zászlósúr, a merev, kompromisszumokra képtelen egyházpolitikus, akinek börtönben (1949-1956), elszigeteltségben (1956-1971) vagy emigrációban (1971-1975) a helye. A kötet, amelyről szólunk, Adriányi Gábornak, a németországban élő neves egyháztörténésznek, katolikus papnak a legújabb munkája, amely' az elmúlt fél évszázad leghíresebb „ügyét", a Mindszenty-ügyet boncolgatja. Nem csak arról szól Adriányi professzor könyve, hogy' milyen volt a Magyar Katolikus Egyház helyzete, mindennapi élete a bolsevik diktatúra idején, hanem magasabb, tágabb összefüggésből szemléli mindezt: hogyan és milyen módon hatott a Vatikán politikai magatartása ezekben az időkben a magyar egyház belső életére. Megrajzolja a pápai állam politikai irányvonalát, amely a második világháború kitörésétől (1939) VI. Pál pápa haláláig (1978) meghatározta a Vatikánnak a kelet-európai államokhoz fűződő viszonyát, illetve ennek át- és elváltozásait. Arról beszél nyílt, őszinte, de tárgyilagos stílusban, hogy Mindszenty József ügye a XXIII. János pápa által 1960-ban „feltalált" ún. keleti politika (a közbeszédbe átkerült német szakszóval: „Ostpolitik") igazi „állatorvosi lova": minden olyan jellegzetességet megfigyelhetünk rajta, ami az említett politikai koncepciót — annak következményeivel együtt — jellemzi. Az elemzésből megtudhatjuk, hogy 1958-ig, XII. Piusz pápa haláláig a vatikáni irányvonal egyértelmű volt: a kommunizmussal, annak minden formájával megalkuvás nélkül szembe kell szállni, hiszen ez egy hazug, istentagadó ideológia, amely- lyel keresztény embernek nem lehet dolga. XII. Piusz elődjének, XI. Plusznak a kommunizmust elítélő „Divini Redemptoris" (1937. március 31.) c. enciklikáját tartotta Acta Pafensia IV (2004) 3-4. 201
