Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Újraolvasó - A hagyományos bakonyi kultúra átalakulása
U JR AOLVASÓ vásározni nem járnak29. Szépen megélnek abból a jövedelemből is, amit a helyükbe vitt munkából szereznek. Igaz, hogy e tekintetben Zircnek elég nagy vidéke van, minthogy a körülöttünk elterülő falvakban elvétve akad egy-egy cipész. Ez a körülmény pedig abban leli magyarázatát, hogy a régi céhrendszer idejében30 falun nem lakhattak ilyen iparosok és ez a szokás a mai településekre még most is nagy befolyással van. Ami a bakonyi népviseletet illeti, különféle lábbeliről kell említést tennünk. A bakonyi sváb falvakban a régi időben divatos volt a fapapucs viseleté, amit ott klumpának31 neveztek. A mai öregasszonyok mamuszkába járnak, amely szőrposztóból készült és bőrtalppal van ellátva. A fiatalabb menyecskék és leányok régebbi időben télen-nyáron egyformán félcipőben jártak. A férfiak lábbelije régebben úgy, mint most is, a csizma. Bocskort leginkább csak a mezei napszámosok viseltek. Ma már ilyent is csak ritkán látni. A cipésziparnak nagy kárt okoznak a gyárak, melyeknek áraival a kézműiparos nem képes versenyezni. A kalapos ipar a Bakonyban nem fejlett. Zircen csak egy kalapos lakik.32 A veszprémiek, győriek és pápaiak látogatnak el hozzánk. Finomabb kalapokat azonban ők sem készítenek. A bakonyi férfinép télen leginkább báránybőr süveget visel, mely kívül fekete, belül fehér bárány gereznájából készült. Alakja többnyire kúp alakú. Hozzánk [a] veszprémi szűcsök hozzák a vásárok alkalmával. 5. Ha a magyar falusi kisgazda hajlékában véletlenül megjelennék egy belföldi ritkasággyűjtő, hol a szoba bútorzata, a konyha fölszerelése és [a] gazdasági eszközök még a régi faragványos, magyar stílű berendezkedésből állanak, bizonyára elálmélkodnék azon a fejlett műízlésen, mely a magyar népművészetet jellemzi. Eredeti valóságában feltűnteti. Ha föltevésként elfogadjuk azon állítást, hogy annál fejlettebb valamely nemzet, vagy népfaj műízlése, minél több nemzeti érzés lüktet annak erei29 1910-ben bronzéremmel jutalmazták Anczenberger Mihály, Kaufmann Antal, Kersch Ferenc, Kövessy János, Vizer Móric és Rotter Antal cipészmesterek, valamint Kaufmann Imre cipészsegéd munkáit. Díszoklevelet kapott Kaufmann József, Polgár János, Rommer György és Stéde József cipészsegéd. Elismerő oklevelet vehetett át Fehér Sándor és Pacher Vilmos cipészsegéd. 311 A céhrendszert 1872-ben törölték el, azt követően a szakmákat az ipartársulatok fogták össze. A zirci járás a XX. század elején a veszprémi ipartestülethez tartozott. 51 A német Klumpen magyaros alakja. 12 Nagy József, aki az 1910-es ipari kiállításon díszoklevelet kapott Acta Papensia IV (2004) 3-4. 193
