Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Újraolvasó - A hagyományos bakonyi kultúra átalakulása
ÚJRAOLVASÓ A bakonyi férfinép ruházata is nagyon átalakult. A bőujju ing végleg eltűnt. A kézfőnél ráncba szedik az ujjat és kézelőt varrnak rá. Egyaránt így készül a gyolcs és vászon ing is. A hat-tizenkét szeles gatya kiment a divatból.17 Ünnepi ruházatnak egyáltalán nem használják. Elfoglalta [a] helyét a posztó nadrág, melyet úgy, mint más vidékek földmívelői, csizmába húznak. A német és tót ajkú falvakban dologtevő nap az úgynevezett szűk gatya vagy máskép[p] kukoricanadrág használatos. Vászonból készült, alul rojtos. Olykor belehúzzák a csizmaszárba. Érdekes, hogy irodalmunkban a bakonyi népre vonatkozó ismertetés alig jelent meg. Ami van is, többnyire félszeg, elfogult, a valóságnak meg nem felelő. Eötvös Károly mond el róluk egyet mást az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben című folyóiratban, de ő inkább a történelmi múlt eseményeit adja elő.18 Jankó János dr. a millenniumi kiállításra tanulmányozott egy pár bakonyi sváb falut, de ennek a tanulmánynak irodalmi nyoma nincs.19 Matlekovics Sándor volt államtitkár szintén a millenniumi kiállítás alkalmával kilenc vaskos kötetben számol be a magyar iparról, de Veszprém vármegyéről alig három-négy sorban emlékezik meg.20 Pedig tanulságos volna a bakonyi nép szokásait, jellemét, erkölcsi, szóval összes néprajzi adatait összegyűjteni, hogy az ország egyik legnevezetesebb vidékéről tudományos ismertetést lehetne adni.21 Ennek hiányában még a Pallas Lexikon is csak annyit ír rólunk: „A Bakonyban a kultúrának most némi nyomai láthatók". Zárójelben: „Zirc, Bakonybél". De ha eddig nem jutott eszükbe a tudósoknak, hogy a Bakonyt ilyen szempontból átkutassák és tanulmányozzák, honnan szerezze a Pallas Lexikon rólunk az ismereteit ?! Az ország legtöbb vármegyéjének meg van írva [a] monográfiája, Veszprém vármegyéről azonban hallgat a krónika. Pedig ezelőtt egypár évvel 17 Balaton-melléki párhuzama: JANKÓ 1902. 224. 18 EÖTVÖS Károly (1842-1916) író, politikus, említett munkája a megye történetét taglalja. Vonatkozó, néprajzilag használható művei: Utazás a Balaton körül. 1-2. Bp., 1900. — A Bakony. 1-2. Bp., 1909. — A balatoni utazás vége. Bp., 1909. 19 JANKÓ János (1868-1902) földrajztudós, etnográfus. Az ezredévi kiállításon — gyűjtése nyomán — a Bakony népi építészetét a szentgáli parasztnemes háza képviselte. Vonatkozó művei: Az ezredéves kiállítás néprajzi faluja. Bp., 1897. - A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp„ 1902. 20 MATLEKOVICS Sándor: Magyarország közigazgatási és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredményei. I-IX. Bp., 1898. 21 Napjainkban megszületett az áttekintés. S. LACKOVITS Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban. Veszprém, 2000. — Uő.: Viseletek, öltözködési kultúra a Bakony és Balaton-felvidék falvaiban. Veszprém, 2001. 190 ACT A PAPENSIA IV (2004) 3-4.
